A budapesti tőkepiaci szereplőket sokkolta a parlamenthez csütörtökön beterjesztett bizottsági javaslat, miszerint az értékpapírok forgalmára is vonatkozna a tranzakciós illeték. Az eddig is csapást csapás után elszenvedő magyar tőzsde ezzel az új adónemmel megkapná a kegyelemdöfést, így 1919 (a Tanácsköztársaság államosítja a Tőzsdepalotát) és 1948 (Rákosiék bezárják a tőzsdét és ismét államosítják az épületet) után 2014-ben ismét kiürülhet a pesti parkett. Akár az egész szektor is eltűnhet, több ezer munkahelyet rántva magával, a jelentős tőzsdei cégek, mint az OTP, a MOL, a Magyar Telekom és a Richter pedig valószínűleg a varsói vagy a prágai tőzsdére kényszerülnének.
A változatosság kedvéért ezúttal nem a kormány által kitalált, Brüsszel által gyanakodva figyelt, unortodox megoldásról van szó, épp ellenkezőleg: az Európai Bizottság tavaly szeptemberben javasolta az új adónem bevezetését az EU tagországai számára, a magyar kormány és parlament éppen ezt készül kodifikálni.
A tranzakciós adó ötlete a '70-es években született, James Tobin Nobel-díjas közgazdász javasolta a bevezetését a devizapiaci káros spekulációk megfékezésére. Az adónem időről időre előkerül, de egyedül Svédország vezette be 1984-ben, drámai negatív hatásai miatt azonban idővel vissza is vonták azt. Ezúttal Angela Merkel német kancellár és a korábbi francia elnök, Nicolas Sarkozy volt az adó fő támogatója, Franciaország már be is vezette 100 francia részvényre. Az EU-ban rendkívül éles vita övezi az adónemet, számos ország – köztük Nagy-Britannia és a korábban már említett Svédország is – ellenzi azt (az euróövezetből egyelőre 11 ország vállalta, hogy be fogja vezetni).
Magyarországon a részvénypiaci ügyletek 0,1%-os kulccsal történő adóztatása a jelenlegi forgalom mellett is csak elhanyagolható mértékű, 6 milliárd Ft-os bevételt hozna a költségvetésnek évente. Az iparág ellehetetlenülésével viszont gyakorlatilag egy fillér sem folyna be az államkasszába. Cserébe a kormányzat elesne a Budapesti Értéktőzsde, a brókercégek és a kapcsolódó vállalkozások által eddig fizetett adó- és járulékbevételektől, valamint a szektort szintén terhelő különadótól. A várható mérleg tehát meglehetősen negatív, a budapesti tőzsde szinte biztosan bezárhatná a kapuit az adó bevezetésével. Hogy miért? A BÉT forgalmának 70-80%-át külföldi intézményi szereplők bonyolítják, ugyanis a magánnyugdíjpénztárak eltűnésével a hazai intézményi piac rendkívüli módon összezsugorodott, a magánszemélyeknek pedig csak egy szűk köre kereskedik a tőzsdén. Egy külföldi intézményi befektető jellemzően 0,07-0,08%-os díjat fizet egy-egy magyar tőzsdei ügylet után. Ezekre a tranzakciókra 0,1%-os adót kivetni a brókercégek szempontjából olyan, mintha a 700 Ft-os paradicsom után 1000 Ft forgalmi adót kellene fizetnie az eladónak.