A szakirodalomban párhuzamos, illetve többszintű alkotmányosság címszó alatt tárgyalt jelenség okán a nemzetközi intézményrendszereknek jelentős hatása van a nemzetállamokra, így Magyarországra is.
„A nemzetközi fórum gyakorlata hazai viszonylatban három okból is kiemelkedő. Egyrészt az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés f) pontja alapján az Alkotmánybíróság vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését, így az Egyezményt esetről esetre interpretáló strasbourgi határozatok rendre hivatkozási alapul szolgálnak az hazai Alkotmánybíróság számára is. E ponton elegendő olyan esetekre gondolni, mint a spontán tüntetések ügyében hozott Magyarországot elmarasztaló ítélet, melyet követően az AB is módosított a korábbi gyakorlatán. Ezen túlmenően, az esetleges hazai jogvédelmi hézagokra is megoldást nyújthat egy nemzetközi fórum, ez a gondolat köszön vissza a heidelbergi kutatócsoport Verfassungsblogon publikált fordított Solange javaslatában is (magyarul elérhető itt).
Hazai viszonylatban ilyen kérdésnek tekinthető az AB vizsgálati körét közpénzügyi kérdésekben szűkre szabó Alaptörvény 37. cikk (4) bekezdése. Ez azonban egyrészt nem tér ki az Alkotmánybíróság nemzetközi szerződésekbe ütközést vizsgáló hatáskörére, így végső soron a közpénzügyi tárgyú törvényeknek is meg kell felelniük az Egyezmény biztosította emberi jogi sztenderdeknek. Másrészt pedig - mint majd sorozatunk következő írásából kiderül - ezen jogszabályok a strasbourgi fórum előtt a hazai alkotmánybírósági korlátozásokra tekintet nélkül elbírálásra is kerülnek.
Végül pedig folyamatban van az Európai Unió csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez. Ennek bekövetkezte az Alapjogi Charta szűk hatósugarán kívülre tágítaná az Európai Unió emberi jogi vizsgálódási fókuszát és maga az Európai Bizottság is felléphetne a tagállamokkal szemben folytatott eljárásokban a strasbourgi fórum előtt.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom. Minden jót maguknak!” – mondta a 444-eseknek a kormányfő.
A köztársasági elnök ünnepélyes beiktatási ceremóniájára a budai Várban fog sor kerülni vasárnap délután.
A mindössze 20 éves tehetség egyetemi tanulmányai mellett igyekszik felvenni a versenyt a világ legjobbjaival. Beszélgetés a sportágáról, annak fejlődéséről, emberi értékekről, közös szurkolásról és álmokról.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint mindent meg kell tenni, hogy jobboldali fordulat következzen be Európában.
