Az intézményes Európához való álláspontunkat nem az érzelmekre hallgatva kell megfogalmaznunk, hanem a reálpolitikát követve kell kialakítanunk.
„Sokan azt gondolják, hogy az európai bizottság Magyarországra „pikkel”, állandóan kellemetlen megfigyeléseket, fölszólításokat küldözget, gyanúsít, kettős mércét alkalmaz, támadja kormányunkat. A sok keserűséget hallva a dolgok úgy néznek ki, mintha Moszkvától megszabadulva, Brüsszel kényuralma alá estünk volna. Másrészt nem múlik el nap anélkül, hogy ne jönne hír olyan kezdeményezésről, mely az Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. Ha ezek a pénzek nem léteznének nagyszámú újításról és befektetésről kellene lemondanunk. Ha más országok politikája sért bennünket, Brüsszelben panaszkodunk. A Szlovákiában vagy Romániában élő magyarokat sújtó intézkedések ellen hol keresünk orvoslást? (...)
Az európai parlamentben az erőviszonyok a választások eredményétől függnek. Noha a Néppárt (melyhez a Fidesz, a keresztény-demokraták és a középen elhelyezkedő pártok is tartoznak) rendelkezik a legtöbb képviselővel, azonban ha a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és a szélsőbal összefognak, többséget alkotnak. Ezek gondolatvilága a 1960-70-es években kialakult »poszt-modern« áramlatot tükrözi: elvetik Európa keresztény gyökereit, közerkölcsi kérdésekben laza, szabados nézeteket képviselnek, a polgárok egyéni jogaihoz nem társítanak kötelezettségeket. Szemükben gerenda a magyar politika, mely olyan értékekre épül, mint a család, a hazafiasság, a pénzügyi hatalmak megregulázása. Ennek a »baloldali« tömbnek ellen kell állni mindaddig amíg a közvélemény változása már nem Cohn-Benditeket, Verhofstadtokat és Tavareseket küld a parlamentbe.
Ami Európa jövőjét illeti, sokan úgy vélik, hogy egy nemzetek fölötti Egyesült Európa és a Nemzetek Európája között kell választani. Ám a valódi járható utat a szubszidiaritás elve jelzi. Jacques Delors volt eddig az európai bizottságnak valószínűleg legjobb elnöke. Helmut Kohl és Francois Mitterrand idejében ő vezette be ezt a gondolatot, mely a keresztény szociális tanítás egyik szerves része. Azt sugalmazza, hogy a hatalomnak a polgárokhoz olyan közel kell működnie, ahogy csak lehet. A helyi település, megye, régió csak olyan hatalmat ruház át állami (nemzeti) szintre, mely azt jobban tudja működtetni és az állam is csak olyan hatásköröket ruház át az Unióra, melyet az jobban tud kezelni. Persze, hogy ki miben illetékes, ezt csak egyeztetés útján és a tapasztalat alapján lehet eldönteni.”
Az utóbbi hetekben több városban és budapesti kerületben összekapott az önkormányzati jelölteken az ellenzék, és nem jött jól neki Magyar Péterék megjelenése sem. Helyzetképünk a baloldal választási előkészületeiről.
Megdöbbentő volt megtapasztalni, hogy az eltörlés kultúrája a mindennapok valósága lett nyugaton – mondja a botrányos brüsszeli National Conservatism Conference-ről Kavecsánszki Ádám. A Polgári Magyarországért Alapítvány elnökével legendás kötcsei piknikekről, a fiatalok hiányzó korszakos élményeiről és Balog Zoltán megítéléséről is beszélgettünk.
Feszült a biztonsági helyzet a ciszjordániai palesztin területen is, az uniós képviselőket azért kergették el, mert „bűnrészesek” a gázai háborúban.
Vajda Zoltán nem engedte a polgármesterjelöltnek, hogy megszólaljon.
Dobrev Klára azért odaszólt Magyar Péternek is.
„Június 9-én küldjünk olyanokat Brüszelbe, akiknek valóban Európa békéje és jóléte a fontos” – jelentette ki a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
A sorosista poitológus fél, hogy „Orbán Magyarországa a vesztes Oroszország utolsó európai csatlósa lesz”.
Az Egyiptommal határos Rafah ellen készülődő izraeli támadás óta feszült a két ország viszonya.
