Van amiben még az Európai Bizottság szerint is sikertörténet lett Magyarország az uniós tagállamok között
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
Aa egyszer a Kúria is elismeri, hogy az effajta kölcsönök mögött a bankok szempontjából devizaforrás állt, akkor miért nem fogadják el, hogy volt átváltás is, amit a bankárok állítanak?
„A jogegységi határozat június közepére időzített következő fejezetében arról is döntenek majd, hogy tisztességes-e, hogy az árfolyamkockázat kizárólag a fogyasztót terheli. Komolyabb tétet tennénk arra, hogy a Kúria nem minősíti majd tisztességtelennek ezt a gyakorlatot. Idézzük a Szegedi Ítélőtábla határozatának egy részletét: »Az elsőfokú bíróság a devizaalapú hitelek előnyeit, illetve az árfolyamváltozásból fakadó kockázatokat az adósok oldalán - az adósok terhére – helytállóan értékelte. Önmagában egy olyan polgári jogi ügylet, kölcsönszerződés, amelyben a forint árfolyam kedvezőtlen alakulása növeli a törlesztő részlet nagyságát (ugyanakkor a forint erősödése csökkenti azt) nem érvénytelen, az ezt előíró kikötések – miként azt az elsőfokú bíróság helyesen kifejtette – nem tisztességtelenek.«
Ellentmondást jelent azonban továbbra, is, hogy ha egyszer a Kúria is elismeri, hogy az effajta kölcsönök mögött a bankok szempontjából devizaforrás állt, akkor miért nem fogadják el, hogy volt átváltás is, amit a bankárok állítanak. A Kásler-ügyben hozott másodfokú jogerős ítéletben ugyanis részletesen leírnak egy svájci frankos swap-ügyletet, mondván efféle devizacsere-ügyletek keretében szerzik be a bankok a kölcsönszerződésekhez szükséges CHF-forrást. A Kúria mostani ítéletében viszont arra a következtetésre jutott, hogy fogyasztói szinten, azaz a »deviza alapú kölcsönszerződések esetén nem kerül sor átváltásra csak átszámításra«. Mindebből azt a következtetést kell a bankoknak levonniuk, hogyha a bíróságok el is ismerik, hogy banküzemi szinten, azaz az üzleti folyamat részeként átváltanak devizát, annak a költségét a Kúria mostani ítélete alapján a fogyasztói szerződésekben nem érvényesíthetik.
Ez az ítélet túlmutat a Kásler család devizahitelének ügyén, ugyanis a napokban hozott döntés alapján a kormányzat kellő felhatalmazást kapott arra, hogy törvényalkotással nyúljon bele a devizahitel-szerződésekbe. Ehhez már csak a június közepére várható jogegységi határozat szükségeltetik.”