Gazdaságtani 1x1: infláció - defláció

2014. augusztus 29. 11:19

Hiába kellemetlen és/vagy igazságtalan az infláció, anélkül nagy bajok lennének.

2014. augusztus 29. 11:19
Pintér Krisztián
A szabadság filozófiája

„De hiába háborgunk, szól a Magas Tudomány, hiába kellemetlen és/vagy igazságtalan az infláció, anélkül nagy bajok lennének. Nézzük hát őket.

Az első »probléma« az, hogy defláció mellett miért fektetnék be az emberek a pénzüket, ha egyszer be lehet varrni a párnába, és úgy is egyre többet ér. Erre a válasz kettős. Először is, mindazon befektetések, amik a defláció mellett is pozitív pénzbeli hozamot eredményeznek, továbbra is vonzzák a megtakarítást. Itt tehát nincs probléma. Azon befektetések, amiknek negatív lesz a pénzbeli hozama, éppen azok, amik a gazdaság átlagos növekedésnél kevesebbet ígérnek (mivel a gazdaság növekedéséből fakad az defláció). A mai, inflációs környezetben sem teszed a pénzed olyan befektetésbe, ami kevesebbet fizet, mint amennyit egy biztonságos alap vagy bankbetét. Tehát a gazdaság nem veszít azzal, ha negatív pénzbeli hozamú befektetések nem történnek meg, mivel ezek amúgy sem történnének meg.

A második »probléma« az, hogy az emberek kockázatkerülők, és kis reálhozam helyett is inkább a zokni között tartják a pénzüket, ezáltal a gazdaság megtakarítástól esik el. A valóság azonban az, hogy nem esik el. Az ok nem kézenfekvő, de könnyen megérthető. Ahhoz, hogy valakinek pénzbeli megtakarítása keletkezzen, többet kell dolgoznia, mint amennyit fogyaszt. Ha ez a viselkedés általános, akkor ki fogyasztja el az összes megtermelt árut? A válasz az, hogy ahogy a fogyasztás visszaesik, a fogyasztási cikkek ára csökken, és így az ilyen termékek gyártása visszaszorul (bizonyos termelők kiszállnak). Ez aztán továbbgyűrűzik, a munkaerő és az alapanyagok ára is esik. A kövezkezmény az, hogy jobban megéri termelőeszközöket előállítani, mivel azokhoz ugyanazok az erőforrások, munkaerő és alapanyagok kellenek. Nem kell tehát a termelőeszközgyártóknak több pénz, az is elég, ha olcsóbban vehetik meg a szükséges erőforrásokat. Nézhetjük a dolgokat összességében is: ha sokat dolgozunk és keveset fogyasztunk, akkor a munka kénytelen termelőeszközgyártásra fordítódni. Pontosan ez a lényege a megtakarításnak: a termelőeszközgyártás.

A harmadik »probléma« pedig az, hogy a pénz értéke ugrál, mivel az emberek kiszámíthatatlanul viselkednek. Ha beüt egy új divat, az emberek hirtelen költeni kezdenek, kevesebb pénzt tartanak otthon, több kezd forogni, emiatt átmeneti infláció alakul ki. Amint a hiszti elül, és ismét pénz kerül a parketta alatti rejtekhelyre, a forgó pénzmennyiség csökken, és defláció következik. Az állam dolga stabilizálni a pénz értékét. Ám az állam csak egy irányban tud beavatkozni, tud új pénzt teríteni, de nem tud pénzt elvenni. Illetve tud, de abból botrány lesz. Tehát érdemes egy állandó, kismértékű inflációt generálni, és akkor lehet azt csökkenteni vagy növelni az igényeknek megfelelően. Ez valóban így van, csakhogy a probléma annyira jelentéktelen, hogy nem is érdemes foglalkozni vele. Gondoljuk csak arra, hogy minden más termékkel is pontosan ez a helyzet. A kenyérfogyasztás is ugrál, emiatt néha nem kapni kenyeret, vagy nem olyat, amilyet keresünk. Máskor leég egy gyár, vagy elveri a termést a jég, emiatt emelkednek az árak. Az áringadozásokat mindenki ismeri és érti, ellenük sikerrel védekezünk amióta az emberi emlékezet tart. A pénzforgalom átmeneti változásaihoz simán hozzá lehet szokni, azok mértéke soha nem lesz végzetes vagy akárcsak különösebben káros. Optimális állapotot számonkérni pedig, amikor az alternatíva Matolcsy és a műtárgyak, intellektuális szellentésnek számít.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 29 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kjkj945
2014. szeptember 01. 15:19
A felsorolt funkciókat más helyen vagy más időszakokban a pénzen kívül más is betöltheti, amelyeket kvázi-pénzeknek (helyettesítő funkciót betöltő pénzközeli aktíváknak) nevezünk. A. Értékmérő: Ár = belső érték. A pénz közvetíti a cserét, méri az áru értékét, vagyis a termékek árai a pénzen keresztül határozódnak meg. B. Forgalmi eszköz: Az áruk forgalmában a tranzakciók a pénz segítségével bonyolódnak le. A pénz és az áru azonos időben, de ellentétesen mozog. C. Fizetési eszköz: A pénz és az áru eltérő időben ellentétesen mozog. Tehát a pénzmozgás nem jár együtt az áru mozgásával. D. Felhalmozási eszköz = kincsképző funkció: A vagyon felhalmozódásának egyik formája a pénz tartalékolása. Alkalmas arra, hogy a felhalmozás eszköze legyen, ezért állandó igény, hogy stabil, ne csökkenő értékű legyen. E. Világpénz: Egyes pénznemek képesek a nemzetközi forgalomban is betölteni az előző funkciókat, vagyis konvertibilisek
Akitlosz
2014. augusztus 29. 20:54
Hazug tolvaj propaganda. Az infláció a legaljasabb, leggyávább tolvajlás. A pénz értéke stabilan tartható akár évszázadokig is, ha nincsen háború. Ez egyáltalán nem lenne baj, sőt számtalan előnye van, sokkal több, mint hátránya. Például a pénz nem csupán csereeszköz lenne, mint manapság, de alkalmassá válna értékmérő és értékőrző funkcióra, amelyekre jelenleg a pénzrontás miatt nem alkalmas. Lehetne például tőkefedezeti alapú nyugdíjrendszert létrehozni, aminek inflációs környezetben nincsen értelme. Pénzrontás azaz infláció azért van, hogy a semmiből pénzteremtés jogával felruházott kevesek, a politikusok és a bankárok munka nélkül szerezhessék meg a semmiből pénzteremtés jogával fel nem ruházott tömegek munkával előállított anyagi javait. Ennek kevésbé tisztességtelen módszere az adó. Az államnak az adóbevételeiből kellene megélnie, de erre nem hajlandó, mindig többet akar költeni a bevételeinél és költségvetési hiányt csinál. A hiány fedezésének egyik módszere pedig a pénzrontás. Az infláció nem egyéb, mint vagyondézsma, extra adó, a normális adókon felül. Enélkül lenne baj? Nem, enélkül lenne tisztességesebb, korrektebb az ország, s a gazdaságnak, mindenkinek jót tenne a stabil pénz, ami újra értékőrzővé és értékmérővé is válhatna. A harmadik problémára megoldására tartanak fenn az országok nemzeti bankot. Abszolút nem ördöngösség a stabil a pénz. Forgalomban lévő Pénzmennyiség = pénzmennyiség * gazdasági növekedés * defláció / gazdasági visszaesés / infláció Ennyi. S a pénz stabil marad, akárhogyan is viselkednek az emberek. "Ám az állam csak egy irányban tud beavatkozni, tud új pénzt teríteni, de nem tud pénzt elvenni." Ez tömény baromság! Az állam tud pénzt elvenni, ADÓnak hívják az állami pénzelvételt. Jé, csodát mondtam? Az állam meg tudja akadályozni az inflációt, ehhez csak az kell(ene), hogy a befolyt adók egy részét ne költse el, hanem egyszerűen vonja ki a forgalomból. Szóval hazug tolvaj propaganda a cikk, a pénz értékét az állam évszázadokig is stabilan tudná tartani, ha akarná, de esze ágában sincsen, mert nem akar lemondani az inflációval nyerhető extra haszonról, ami viszont rajta és a bankárokon kívül mindenki másnak rossz. Az infláció mint írtam nem egyéb, mint extra adó, amiből következik, hogy teljes egészében kiváltható normális adóval, így egy tisztességes államban nincsen rá semmi szükség. A tolvajok ajnározzák az inflációt, akiknek anyagi hasznuk van belőle, de ők egy szűk kisebbség.
balbako_
2014. augusztus 29. 15:02
Igaza van Matolcsynak amikor beindít egy továbbképzést, mert az itt végzettek siralmas felkészültségű kontárok, mint a szerző.
Agricola
2014. augusztus 29. 13:44
Bokros Lajos tudta mire jó az infláció. Bokros ezt mondta Horn Gyulának, mikor miniszteri pozícióban volt: "Nincs az a béremelés, amit én ne tudnék elinflálni!" Bokros áldásos tevékenységének hatására az infláció 1995-ben 28,2%-ra szökött fel. Jegybanki alapkamat 1995. február. 1-től. 28,00%.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!