Dolgozzák át az igazságügyi szakértőkről szóló tervezetet!

2016. február 09. 10:04

A szakértők személyes fenyegetettségének fokozása a törvénytervezetben uralkodó szempont. Nem lehet minden problémát szankcionálással megoldani, főleg azokat nem, amelyeknek a szakértőn kívüli a forrása.

2016. február 09. 10:04
Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara
BISZK

„Természetes és jogos a társadalom igénye a kompetens szakértő által készített, szakmailag helyes és pártatlan szakvéleményekre. Természetes a kirendelők igénye ugyanerre, azzal, hogy a szakvélemény legyen érthető és időben előterjesztett. Tudjuk, hogy a közelmúltban előfordult néhány olyan szakvélemény, – az évi több tíz- vagy százezer között, – amely kedvezőtlen társadalmi visszhangot váltott ki. 

Összefoglaló megállapításunk szerint azonban a törvény a jelenlegi szövegezésében nem segítené sem a társadalmi érdekek érvényesülését, sem a folyamat jobbítását, mert nem ezekkel foglalkozik. 

A törvény ezek helyett a hangsúlyt a kamarai vezetés centralizálására, a demokratikus működés korlátozására, a szakértők fegyelmi fenyegetésének és anyagi terheinek növelésére és a jelenlegi vezetők nagy részének diszkriminatív mellőzésére helyezi. A tagjainkkal kapcsolatos eljárásokban megszüntetné a fellebbezéses jogorvoslatot és ezzel az ismételt alapos vizsgálat lehetőségét, ez a statáriális jellegű eljárás sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot. 

A szakértők eddig is meglévő személyes fenyegetettségének fokozása a törvénytervezetben uralkodó szempont, és ha ez hatályba lép, a már évek óta amúgy is jelentősen csökkenő létszám pótlását megnehezíti, a jelentkezőket elriasztja. Nem lehet minden problémát szankcionálással megoldani, főleg azokat nem, amelyeknek a szakértőn kívüli a forrása. 

A vidéki tagságot súlyosan sérti, hogy a területi elv nem érvényesül a tervezetben. Nincs arra szabályozás, hogy a meglévő és rendesen működő területi kamarai rendszer eredményei miként kerülnének megtartásra úgy, hogy az egy kamarává való átszervezés ne járjon komoly veszteségekkel és költségekkel. Az egymással konkurens szakértőkre bízott minősítési rendszer alaptalan kizárásokhoz vezethet. (...)

Súlyosan sérelmes és alkotmányos alapjogot sért az a diszkriminatív rendelkezés, mely szerint a jelenlegi területi kamarai elnökök döntő többsége a felállítandó kamarában semmilyen tisztségre nem lenne választható, jelenlegi munkánkat ez kilátástalanná teszi, és idő előtti kollektív lemondásunkat válthatja ki. Megjegyezzük, hogy munkánkat a hatályos jogszabályok mentén végezzük, a törvény indokolásában pedig a fiatalításra való hivatkozás nem valós, mert a körülírás szerint a kizárásba bele nem eső személyek ugyanabba a korosztályba tartoznak, mint a kizárandók.

Kamaráink a tagok saját tagdíjaiból működtek és működnek, az állami költségvetésből forrásunk nincs, ezért is sérti a szuverenitásunkat a miniszteri jóváhagyással alkalmazandó kancellár (főtitkár) alkalmazásának és beleszólási jogainak terve. Sérti a kamarai szuverenitást az elnökválasztás miniszteri jóváhagyásának előírása. Mindez a vezetés centralizálásával, az elnökség néhány személyre való szűkítésével és a szakértők sokirányú fenyegetettségének jelentős fokozásával együtt rendkívül aggályos, mert akár a szakértői munka tartalmi befolyásolására is alkalmas lehet.

Mindezek miatt a törvénytervezet átdolgozását tartjuk szükségesnek.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 28 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kowecses
2016. február 28. 23:31
Völgyesi Miklóstól tudjuk, hogy a bírónő kizárta az ügyészség szakértőit az eljárásból. A Budapesti Műszaki Egyetem két professzorát! Közérthetőbben: kiherélte a vádat. Megteheti, mert független.
bölcsuhú
2016. február 28. 23:31
Persze, hogy nem felel a szagértő, főleg ha nem azt hivják aki kompetens a témában! A MAL esetében is nem a gátszakadás okaira keleltt volna terelni a problémát, hanem arra, hogy miért lehetett a kiömlő zagy olyan maró hatású, amely halált okozhat! Ugyanis, ilyen magas pH kémhatású zagyot semmilyen technológia ( a nedves iszapos sem) enged meg, mivel a lúgos hatást a tárolóba engedéskor semlegesítenie kell a gyártónak. Hogy nem tették azt bizonyítja, hogy a kb. 4 m magas víz réteg ellenére is ilyen magad kémhatású volt a tárolóban levő zagy! Ha nem így van, akkor gáttöréskor a kiömlő s iszapos folyadék vörösre festet volna - ahogy tette is! - mindent a környéken, de semmiképpen sem okozott volna olyan maró hatást amely emberek, és állatok életét követelte volna! Ez volt a valódi katasztrófa a 10 halott, a sok sebesült, a rengeteg állat pusztulása s nem az, hogy méteres vörös sár borította a területet. ha annak nincs maró hatása, akkor "csak" takarítás, lemosás kérdése lett volna az eredmény!
bölcsuhú
2016. február 28. 23:31
A bauxit gyártás technológiája, te vadmarha! Szerinted szabad lenne bármely törvény alapján ilyen anyagot nyíltszinen tárolni millió tonna számra? Hiszen akkor egy tényleges természeti katasztrófa (pl. földrengés) felmenthetné a tetteseket? Eszmetársaid (a védőügyvédek és cinkosuk a bíróság) pont erre terelte az ügyet!
bölcsuhú
2016. február 28. 23:31
DE nem volt szabad meg tennie, mert a technológiai szabályzatban a lúgos zagyot minél jobban semlegesíteni kell! Ehhez a legmodernebb módszer a száraz iszapos, de a nedves iszapnál sem lehet 12-13 pH kémhatású a tárolóba engedett zagy! Az MTA bizottság sem ilyen lúgosságú zagyra vonatkoztatta a veszélytelenséget! Te teljesen hülye vagy, vagy csak teszed magad, hogy ezt nem vagy képes belátni? Kinek az ügyvédje vagy, a MAL-é vagy a veszprémi bíróságé? Hozod a tipikusan pofátlan, gátlástalan védőügyvéd figuráját! A vásárlásnál mire fel volt előírva a 3 milliárd forintnyi befektetés?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!