Biszku-ügy: büntetlen bűnösök

2017. szeptember 20. 10:43

A gyors, határozott és következetes büntetőjogi igazságtétel javíthatta volna az állam és polgárai között megromlott viszonyt, ehelyett azonban újból csalódnunk kellett.

2017. szeptember 20. 10:43
Gellért Ádám
Index

„Ami sikerült a német újraegyesítés után, azt nálunk a kényszerű politikai kiegyezés és a demokrácia kiépítéséhez szükséges erőforrások maximálása miatt elmaradt. A Biszku-ügy nemcsak a magyar igazságszolgáltatás egészének működéséről ad látleletet, hanem az elmúlt 28 év magyar közállapotairól is. A szavak és szimbolikus tettek szintjén túlmenő, valós és hatékony intézményi megoldásokra lett volna szükség, csakúgy, mint az ebből szempontból mintának tekinthető Németországban, Lengyelországban vagy Romániában. Az ottani ügyészi szervek és párhuzamosan létrehozott történeti intézetek aktívan és kezdeményezően jártak el, tanúkat hallgattak meg, dokumentumokat gyűjtöttek és feljelentéseket tettek. Romániában például már két volt börtönparancsnok ítéltek el az emberiesség elleni bűncselekmények alapján.

Ezzel szemben Magyarországon eddig nem alakult külön nyomozócsoport, vagy szakosított intézet a pártállami múlt szisztematikus büntetőjogi és történeti feltárására. A 2013. évi CCXLI. törvénnyel létrehozott Nemzeti Emlékezet Bizottságának ugyan papíron törvényi kötelezettsége lenne az együttműködés »az ügyészség kijelölt szervezeti egységeivel a kommunista diktatúra alatt elkövetett, el nem évülő bűncselekmények elkövetői körének felderítésében«, ám mindennek eddig nem tett eleget.

A Legfőbb Ügyészséggel való együttműködés eddig a megtorlásban részt vevő bírók és ügyészek életrajzi adatainak publikálásában merült ki. Ez ugyan fontos történészi részfeladat, de messze nem az az aktív, kezdeményező magatartás, amit az állampolgár elvárna egy több százmilliós költségvetésű, direkt e feladat ellátására is törvényileg felhatalmazott állami szervtől.

Mindezek után nem véletlen, hogy – sok más ügy mellett – folyamatosan romlik az állampolgárok jogállamba vetett bizalma. Sokan úgy gondolhatják, hogy ha ilyen kiemelten fontos, vagy legalábbis a szavak szintjén annak minősített ügyeknél így működik a magyar állam, akkor mit várjanak saját ügyeik intézésénél. A gyors, határozott és következetes büntetőjogi igazságtétel javíthatta volna az állam és polgárai között megromlott viszonyt, ehelyett azonban újból csalódnunk kellett.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 31 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
nemjoe
2017. szeptember 21. 11:07
Nem is értem a vitákat a fentebbi hsz.-ekben. Hogyanis lehetett volna itt forradalmat csinálni, amikor a "nemzet" 1/3 részénél nagyobb arányban szavazták meg 3-szor is a komcsi kormányokat, az előzőekhez képest változatlan összetétellel. Arról már ne is beszéljünk, hogy ezek a leszerepelt országrontók még a mai napig bomlasztják a társadalmat rendületlenül, bár ma már jobbára külföldi támogatással.... Tehát miről beszélünk, amikor még mindig bekerülhetnek a parlamentbe?
Csigorin
2017. szeptember 21. 09:21
Meghalt baszod, most mar mit akarsz? Hantoljak ki es lojek fobe?
Pelikánkutyája
2017. szeptember 21. 06:15
Ahogy én látom: - Antall József tisztában volt azzal, hogy az akkor Kádár népe. Csak a több kolbász érdekli. - Vér, felfordulás volt itt elég, s "mivel nem tetszettünk forradalmat csinálni", a munkásőrök nem kicsi hada, az oroszok még egy ideig és nem kis befolyású (lásd taxisblokádtól sem visszariadó SZDSZ-kommunista)ellenzéke itt voltak, mozgástere, felhatalmazása, legitimitása nem forradalmi tettekre szólt - szélsőségeseket nem akart a hatalom közelébe engedni - a nagy nyugat magára hagyta. Egyedül Kohl támogatta, barátilag is elismerve Antall lehetetlen küldetését: gúzsba kötve táncolni( mellékszál: Merkelné szorította ki Kohlt...és most triumfál a nagy Németország élén amit nem ő teremtett.) Tiszta, igazságos igazságtételt akart, amilyenre nem volt lehetőség. Kényszerűen választania kellett a kisebb rossz mellett. A politika a lehetőségek művészete, főleg, ha nem fogadjuk el, hogy a háború a politika folytatása más eszközökkel... ( a szomszédodat sem verheted meg naponta, pedig már az apja is egy gazember volt...együtt kell élni vele, hacsak nem költözöl el...nyugatra mosogatni) KÁR, nagy kár, utólag és erkölcsileg is visszanézve felháborító, hogy igazságtétel, valódi jóvátétel nem történt. Mondom, utólag és visszanézve... könnyű ítélkezni, jogos haragunk mellett is. Antall József történelmi érdemeit nem ismerjük el méltó módon. Pedig a kommunistáink is sokat köszönhetnek neki (még ha nem is érdemelték meg a békés átmenete)t - de itt egy ország, egy nép " békéjéről volt szó jobb híján "megegyezős" módon. Állítólag Biszku Bélát az egyik legnagyobb gyilkost rokonai nem merték eltemetni, hanem hamvait valamelyik parkban vagy erdőben, ( tengerünk ugye nem lévén) akárhol, szétszórták. Ha így volt, ez már egy igazságtétel. Ha igaz azért, ha csak emlékezetünkben megmaradó legenda, azért.
atila68
2017. szeptember 20. 19:01
http://index.hu/belfold/2017/09/20/helyreigazitas/
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!