A Trump-adminisztráció kiállt a globális Soros- birodalom mögül

2020. augusztus 22. 11:25

Ez nemcsak a szokásos elnöki ciklusváltások egyikét jelentette – nemcsak Obamát váltotta fel -, hanem egy emberöltők óta tartó USA-politika megszakítását.

2020. augusztus 22. 11:25
Pokol Béla
Facebook

„Politikai elemzés
94. A Trump-szakítás mélysége

Az aranyifjú Trumpról szóló információk a luxusprostiuáltakkal meglévő kapcsolatait illetően, a kamaszos csacsogásai a riporterekkel még felnőtt korában is az olthatatlan vonzódásáról a női nemi szervek felé a TV interjúk szüneteiben – és ezek (általa nem tudott rögzítés után) nyilvánosságra hozva az elnökválasztási kampánya kellős közepén – mind-mind valószínűtlenné tették 2016 nyári indulásakor, hogy akár csak közelíteni tudna az elnökválasztási küzdelmek későbbi fázisaihoz. Mégis megnyerte az elnökválasztást, és mivel kívülállóként ekkor már eleve veszélyeztette a sok évtizeden át bevett, belső körökből érkező elnöki adminisztrációk tovább folytatását, így kezdeti stádiumban a nevetségessé tevés stratégiájával kellett szembenéznie, mely lassanként átváltott az amerikai elit elszörnyedésére.

Beiktatásának megakadályozása, majd folyamatos elit-szervezte demonstrációk feminista, faji és migránstámogató NGO-hálózatok tagjaival, később a washingtoni establishment vád alá helyezési kísérletei a legtöbb elnököt már rég lemondásra késztették volna. Igaz, ez csak hipotetikus állítás lehet, mert ilyen tömegű támadás még egyetlen elnök ellen sem fordult elő az USA bő kétszáz éves történetében. Mégis az információk azt mutatták elnöksége kezdetén, hogy miközben a hagyományos elit és vagyonos rétegekkel szemben kelt ki kampányában, és a munkanélkülivé vált »rozsda Amerika« érdekében kampányolt, addig mind a saját, mind az első miniszteri gárdájának összvagyona nagyobb volt az összes korábbinál, és gyorsan megkapta lejáratásként a mainstream médiától a »plutokrata-populista« jelzőt.

Ám a semlegesebb empirikus kutatások mára már alaposabban fel tudták térképezni, hogy mennyiben jelentett szakítást eddigi elnök ciklusa a korábbiakhoz képest, és mivel az új elnökválasztási küzdelmek nyitányánál vagyunk ismét, így e szakítás mélységének ismerete fontos ahhoz, hogy feltárjuk a szakítás előtti elit elszántságát a hatalma visszaszerzésére. Lévén Trump ellenfele Joe Biden mint Obama volt alelnöke a régi elit emblematikus tagja, és a teljes régi establishment benne látja most minden reményét. A beindult rendszeres vizsgálatok azt mutatják, hogy Trump nemcsak szavakban és a kampányban harsogta az America First! jelszavát, és ígérte az USA széles világhatalmi szereptől elfordítását, illetve a belső amerikai társadalom megvédését és munkával ellátását, hanem tényleg szakított az addigi, majd nyolcvan éve tartó politikai tervező csapatokkal összefonódással, és nagy nehézségekkel egy tőlük független adminisztrációt épített fel. Tudni kell ugyanis, hogy függetlenül attól, hogy republikánus vagy demokrata lett a mindenkori elnök, az USA kül- és biztonságpolitikáját, illetve pénzpolitikáját jórészt öt agytrösztből álló csoport határozta meg hagyományosan, a leghatalmasabb ezek közül az 1921-ben alapított CFR, az 1954-ben alapított Bilderberg Group és az 1973-ban alapított Trilaterális Bizottság (a maradék kettőt az Aspen Insitute és a Atlanic Council jelenti).

Tavaly őszi tanulmányában Bastiaan van Apeldoorn és egy szerzőtársa a Clinton/Bush/Obama elnöki adminisztrációkat megvizsgálva úgy látta, hogy e három elnök adminisztrációjának csúcsain (melyek együtt az 1990-től induló USA vetélytárs nélküli, egyedüli világhatalmi korszakát jelentették) az összes poszt nagy többségét ezen agytrösztökből származók töltötték be. Egyes belpolitikai jelentőségű kérdésekben lehettek óriási eltérések Bush és elődje, Clinton, illetve utóda, Obama politikájában (pl. homoszexuálisok házasságát vagy az abortuszt illetően stb.), de az USA világhatalmi szerepét illetően ugyanaz a világhatalmi szerepet erőltető külpolitikai/pénzügyi csoport uralta már 1940-es évektől az amerikai elnökök politikájának meghatározását. Ezzel szakított Apeldoornék vizsgálatai szerint Trump, és ezzel nemcsak 75 éve tartó USA politikával szakított otthon, hanem az e politika révén a nyugati világban és a világ többi részén kiépített-kitelepített amerikai hatalmi részekkel is.

Az USA állami (világ)hatalmát egyszerűen kivonta mögülük. Így lehet megérteni, hogy e kitelepített amerikai világhatalmi szerep részeként az egyik legerősebb ág, a Soros-birodalom a maga 120 országra kiterjedő alapítványi és NGO-hálózati hadseregével miként került szembe – legalábbis eddig ideiglenesen – az USA állami erejével, és mit jelentett ez számára. A Trump-adminisztráció ugyanis nemcsak kiállt a globális Soros- birodalom mögül, hanem a legintenzívebb kapcsolatot épített ki a Soros birodalom fő ellenségeit jelentő Netanjau nemzeti zsidóságra átépített Izraelével, de az európai nemzetállami prioritásokat kormányerővé tevő Magyarországgal és Lengyelországgal is.

Így szem elé kapva Trump elnök szakítását, tehát ez nemcsak a szokásos elnöki ciklusváltások egyikét jelentette – nemcsak Obamát váltotta fel -, hanem egy emberöltők óta tartó USA-politika megszakítását. Az amerikai nép ugyanis mindig is izolacionalista volt, és a világhatalmi küzdelmekből kimaradást pártfogolta, amivel nagy fejfájást okozott a globalista-kozmopolita pénzügyi köreinek és világkereskedelemben érdekelt vállalatcsoportjainak. Sokszor leírták már, hogy az elitjük huzakodása az első, majd második világháborúba belépése körül nem így dőlt volna el a Lusitania elsüllyesztésének kiprovokálása, illetve Pearl Harbor nélkül, mert az amerikai nép egyiket sem akarta. Ezt az izolacionizmust tette az elmúlt 80 évre zárójelbe az említett CFR/Bilderberg/Trilaterális csoportosulás a mindenkori amerikai elnökök mögött változatlanul, és Trump most ezzel szakított.

Azt lehet mondani, hogy ez a szakítás azt jelentette 2016-van 75 év után fordított irányban, amit az 1921-ben beindult amerikai izolacionizmust végleg felváltó Pearl Harbor jelentett 1941-ben az USA világháborúba belépéssel, és az azóta tartó kifelé forduló hatalmi politikával. Ezt a szakítását így most a globalista amerikai körökkel szembeni új Pearl Harborként lehet értelmezni helyesen, hogy felfogjuk a jelentőségét. Trump tette persze már egy több éve tartó érési folyamat végét jelentette, és a 2008-as világpénzügyi válság kijózanító hatása és az azzal elindított folyamatok nélkül ez nem jöhetett volna létre, de a szakítása mélységét ez teszi érthetővé.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 62 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Robur
2020. augusztus 23. 14:58
És ez a fasz 1 alkotmánybíró.
yndi
2020. augusztus 22. 18:42
Magyarul is meg fog jelenni?
tintapaca
2020. augusztus 22. 17:25
A háttérhatalom nem tudott Kínába, Oroszországba, Japánba és a fundamentalista muzulmán országokbba beépülni. Amelyik országokat a fősodratú, főleg angolszász média - CNN, Sky -news, BBC. stb. - támad, azok még nincsenek háttérhatalmi irányítás alatt. A Titanicon utazott néhány olyan háttérhatalmi tag, akik ellene voltak a világháború kirobbantásának. Nem a Lusitániával kezdődött. Ma az Egyesült Államok államadósságát Kína, Japán finanszírozza, a világhatalmi pozíciót, az erőforrások feletti rendelkezést pedig hadiflottái és támaszpontjai révén tartja fenn, és gyakorolja. Agresszív kelet-európai terjeszkedése háborús konfliktushoz vezethet. Ki kellene már végre mondani európai stratégáknak, hogy az USA-nak nincs keresnivalója Európában, mivel az amerikai érdek messze nem európai érdek. Nincs keresnivalója Ázsiában sem, A hatalmas hadsereg és flotta fenntartását - milyen ellentmondásos -, pont az USA-val ellenséges Kína és Japán kötvényjegyzései biztosítják. A Japánok nem felejtik a két atombombát. Gyűlölik a jenkiket. A veszély: hogy Dosztojevszkij óta tudjuk, olcsóbb az uzsorást megölni, mint a tartozás megfizetni. Magyarország elmúlt százötven éves történelme arra tanít, hogy két, gazdaságilag, politikailag felívelő periódus háborús katasztrófával járt az ország számára. A kiegyezést követte az I. világháború. A bethleni konszolidációt a II. világháború. Tessék mondani, politikusok, a közeljövő ezt tartogatja ismét számunkra? Ukrajna, Fehéroroszország miatt az USA belerángat bennünket valami végzetesbe? Ha nem Trump lesz az elnök, akkor jövőnk sötét lesz.
Magicus
2020. augusztus 22. 16:41
Az egybesült államoknak mint nagyhatalomnak nagyjából 10 év múlva vége lesz de addig még pár háborús gócpontot létrehozhatnak, Trump al vagy a demens öregemberrel! Végük van ,csak még erőlködnek kicsit! Ennyi volt big brother!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!