Gyurcsány-terror

„Szeptember 17-én, pénteken lesz a tizenötödik évfordulója az őszödi beszéd kiszivárogtatásának, ezen a napon indul útjára az a vándorkiállítás, amely bemutatja a 2006-os Gyurcsány-terror rémtetteit: a Magyar Televízió székházának ostromaként ismert gyurcsányi színmű rendőrségi trükkjeit, a lakosság megfélemlítését célzó embervadászatot Budapest utcáin és az október 23-i szemkilövető vérfürdőt. A valóságot. Valósághűen. Az ünneplő tömeg megfélemlítését, az alapvető emberi, politikai és szabadságjogoktól történő megfosztás tényeit. Ez pedig a célzat okán büntetőjogunkban a terrorbűncselekmény tényállás­szerű diktátumának felel meg.

Az akkori történések relativizálása, sőt tudatos elferdítése, igazságbeszédként történő interpretálása, az igazi felelősök számonkérésének elmaradása vezetett oda, hogy napjainkban a legfőbb felelős, Gyurcsány Ferenc maga fenyegetőzik börtönnel, emberek földönfutóvá tételével. Arcátlanul már ő akar elszámoltatni, holott az akkori történések miatt a büntető törvénykönyv szerint neki lenne réges-rég hűvösön a helye. Akár életfogytiglan, pszichikai bűnsegédként elkövetett terrorcselekmény miatt. »Klasszikus kép: a tehetetlen, megbilincselt fogoly kínzója lába előtt fetreng, fölé magasodik az álarcos, sisakos, arcvédős, lábvértes, szöges csizmás, pajzsos, géppisztolyos, revolveres, viperás, gumibotos, gázpermetes óriás. És üti. Üti. Gumilövedéket lő öt méterről a szemébe« – írta Tamás Gáspár Miklós filozófus az őszödi beszéd utóéletéről – a Népszabadságban. A sok-sok megtévesztett baloldali ember csak hisz a szellemi ikonjának, és nem ül fel a hazugságáradatnak.

Egyébiránt a magyar történelemben a »független és objektív« balliberális média történelmi eseményről soha annyit nem hazudott még, mint az őszödi beszédről. Gyurcsányné például pofátlanul odáig merészkedett, hogy több rendőr sérült meg, mint tüntető. Már a beszéd kiszivárogtatása is valóságos fake news. Ismeretlenek bevitték a rádióba, ismeretlenek ultimátumot intéztek a kormányhoz, a közmédia pedig nem volt hajlandó beolvasni.”