A jogállamisági dzsihád újabb felvonása

2022. február 16. 11:56

A mai ítélet Magyarország szuverenitását veszélyezteti.

2022. február 16. 11:56
Alapjogokért Központ
Alapjogokért Központ
Facebook

„A mai napon az Európai Unió Bírósága (EUB) egy politikai döntést hozott a jogállamisági mechanizmus alkalmazhatósága, az annak kapcsán tavaly márciusban benyújtott magyar és lengyel kereset ügyében.

A mechanizmus eredeti célja az európai uniós források védelme, azonban az elmúlt bő egy év megmutatta, hogy a brüsszeli cél nem más, minthogy zsarolási és politikai nyomásgyakorlási eszközt adjon az Európai Bizottság kezébe a nemzeti érdekeikért kiálló tagállami kormányokkal szemben.

A ma meghozott döntés az eddigi legsúlyosabb, példa nélküli beavatkozási kísérlet az uniós intézmények részéről az április 3-án tartandó hazai országgyűlési választásokba. Már magának a döntésnek az időzítése is a választási kampányba való beavatkozásnak minősíthető, maga a döntés pedig egyértelműen. Mindez azonban nem meglepő: az uniós intézmények célja, hogy Magyarországon kormányváltás legyen idén áprilisban.

A mai döntés meghatározó az európai integráció jövőjének, a föderalista-szuverenista vita szempontjából is. Ma beigazolódott az a sejtésünk is, hogy az EUB egyértelműen föderalista szervezet, mely minden döntésével az Európai Egyesült Államok építését szolgálja.

A mai ítélet Magyarország szuverenitását veszélyezteti. Jól illeszkedik a föderalista uniós intézmények részéről tapasztalható lopakodó hatáskörelvonás folyamatába, melyet most éppen a családjog, a családpolitika és a gyermekvédelem terén tapasztalunk.

A meghozott döntés mögött felsejlik, hogy a gyermekvédelmi törvény tavaly nyári elfogadása és az idén április 3-i gyermekvédelmi népszavazás miatt az Európai Parlament és a Bizottság részéről nyomás alá helyezték az EU Bíróságát, hogy az mindenképp elítélő határozatot hozzon Magyarországgal szemben. A hazánknak járó uniós források politikai nyomásgyakorlás és ideológiai okok miatti visszatartása elfogadhatatlan.

Az EU jövőjéről, az uniós integráció irányáról szóló vita a mai ítélettel még nem dőlt el: a föderális Európa hívei ma ugyan csatát nyertek, de a nemzeti érdekekért folyó küzdelem tovább folyik. Ebben a küzdelemben nem vagyunk eszköztelenek, nem megyünk feltartott kézzel a következő csatába.

Az Európai Bizottság nagy valószínűséggel még az április 3-i választások előtt megindítja a jogállamisági eljárást hazánkkal szemben, engedve az EP zsarolásának. A teljes eljárás azonban 7-9 hónapot vesz igénybe, így pénzügyi vonatkozású döntés mindenféleképpen csak a választások után születhet.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 33 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
A ló kérdez
2022. február 16. 13:28
A szövegértés nem erőssége a Rogán-Göbbels agit-prop csapatnak. A Dzsihád jelentése: az Isten útján való küzdelem, más értelmezésben jelenthet szent háborút, a hit védelmét is. Jelenti továbbá a külső ellenséggel folytatott (fegyveres) küzdelmet. Magyarul a jogállamisági dzsihád az Unió nemes védekezését jelenti az Isten útján, a hit védelmét, szent háborút a külső ellenség Magyarországgal (Orbán Viktorral) szemben. Pompás. 5 csillagos öntökön lövés.
gyaloggos
2022. február 16. 13:27
EZ még nem veszélyeztet semmit! MAJD HA az EB meg merészeli lépni az ET elé terjesztést, akkor, DE ODÁIG sem jut el az ügy! AZ ET meg bizonyosan nem bólintana rá!
Rasdi
2022. február 16. 13:19
"A mai ítélet Magyarország szuverenitását veszélyezteti." - Nem igaz. Magyarország a szuverenitását 2004-ben elveszítette. Az igaz, hogy minden nemzetközi szerződés tartalmaz bizonyos szuverenitást korlátozó elemeket, de az EU-csatlakozás olyan mértékben korlátozta az ország szuverenitást, olyan mértékben "mondtunk le szuverenitásunk egyes részeiről" (Kovács László egykori külügyér szavai szerint), hogy lényegében alig maradt valamivel több, mint egy nagyobb "önkormányzatnak".
Rasdi
2022. február 16. 13:13
Érik a huxit. Magyarország történelme közel fél évezrede (1526 óta) folyamatos őrlődés valamilyen biztonsági illúzió (legalábbis az uralkodó réteg részéről) és az önállóságra törekvés, a szuverenitás között. Az első alkalommal egy főúri csoport a "török elleni védelem" jelszava alatt ajánlotta fel a magyar koronát a Habsburgoknak, akiknek "birodalmában nem megy le a nap", majd ők "megvédenek minket". Ami azt illeti a "védelem" elérése több mint másfél évszázadba telt, mire 1699 után (karlócai béke) "rendeződött a védelem". Olyan "biztonságba" kerültünk, hogy 1703-ban már kitört Rákóczi féle szabadságharc, majd 1848. A szuverenitás hatalmas áron (Trianon) jött meg 1920-ban. "Örülhettünk neki" kb. 25 évet (az idézőjel annak szólt, hogy erre az időszakra esett a II. vh.) A vesztes oldalhoz tartozásunknak köszönhető szuverenitásunk újabb elvesztése. Azt először '56-ban akartuk visszaszerezni (az '56-os szabadságharcnak ez volt az elsődleges célja, a kommunista ellenessége ennek csak a szükségszerű velejárója). Az un. "rendszerváltás" viszont a világ hatalmi átrendeződés következtében mintegy "megajándékozott" minket a szuverenitással. Úgy látszik, amit mintegy "ajándékba kapunk", azt nem tudjuk értékelni. Ezt mutatja, hogy 2004-ben elsöprő többséggel, több mint 80 %-os arányban leadott szavazatokkal (ehhez azért hozzátartozik, hogy hosszú, erős és egyoldalú kampány mellett, amikor a politikai élet "krémje", azaz valamennyi parlamenti párt részvételével - kivéve a MIÉP langyos "így nem"-jével, és alig valamennyivel több mint 40 %-os részvétellel) egy "budai cukrászdáért" dobtuk oda az említett szuverenitásunkat. Úgy látszik, "kezd érni a gyümölcs", azaz mutatkozik, hogy kezdődhet az a bizonyos folyamat annak a fránya szuverenitásnak a visszaszerzésére. Annak most a huxit volna a módja.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!