Aki harcba száll a gonosszal, azt a gonosz megpróbálja a maga képére formálni

„Aki harcba száll a gonosszal, azt a gonosz megpróbálja a maga képére formálni. Hiszen, ha ez sikerül, akkor már nem lesz ellenfele többé. Talán ez az egyik legnagyobb kihívás minden ilyen küzdelemben. Nem az a legnehezebb, hogy aki szembeszáll a gyűlölettel és a gyűlöletkeltéssel, az maga is céltáblává válik, hiszen belőle is ellenségképet gyárt az ócska és velőjéig erkölcstelen propagandagépezet. Nem is az, hogy sokszor még azok is neki támadnak, akiknek jogaiért igyekszik kiállni nap mint nap. S az sem, hogy gyakran a perverz bántalmazók is kiszemelik maguknak, hiszen, ha valaki igazán izgalmas préda, akkor ő az.

A legnehezebb ebben a háborúban valójában az, hogy ne engedje, hogy a gonosz átrajzolja az arcvonásait, hatással legyen az érzésvilágára és a lényére. Mert a gonosz csapdájának ereje éppen abban rejlik, hogy az állandóan ömlő mocsok idővel hatással lesz a lélekre. Előhívhatja, sőt radikalizálhatja a benne levő sötétséget. Hiszen nincsen olyan ember, aki pusztán fehér vagy fekete. Mindenkiben ott lakozik a sötétség egy darabja. Még a legtisztábbakban is. S ezzel szemben csak egyetlen fegyvere lehet az embernek: az, ha megismerte és meg is békélt a saját sötétségével. Legyen az bármi is!

Mert a gonosz számára az lesz csak igazán könnyű préda, aki rejteget vagy elnyom magában valamit, aki nem mer őszintén szembenézni a gyengeségeivel, a benne lakó szörnyekkel. Mert a gonosz kiszimatolja ezeket a gyenge pontokat és mindig éppen ott támad, ahol fogást talál az emberen.

Szóval, aki harcba száll a gonosszal, annak először meg kell tanulnia gyengédnek lenni önmagával. Mert akkor az öngyűlölet soha nem vehet erőt rajta. Nézzétek csak meg a gyűlölködőket, azért kaphatóak erre a feladatra annyira könnyen, mert ezzel kompenzálják azt, hogy képtelenek arra, hogy szeressék magukat olyannak, amilyenek! Nem tudnak gyengédek lenni önmagukkal, ezért keménykednek mindenki mással. De ez a keménység nem az erőből, hanem éppen ellenkezőleg: a jellem gyengeségéből fakad.

Szóval aki igazán erős jellemmé akar válni, olyanná, akit még a gonosz sem bír legyőzni, annak meg kell tanulnia gyengédnek lenni önmagával! Ez a kulcs. S minden egyéb ennek a gyümölcse.”

Nyitókép: Perintfalvi Rita Facebook-oldala