Mit üzent Kína az Amerika fölé küldött kémlégballonnal? – Somkuti Bálint a Mandinernek
2023. február 16. 18:12
A kémhőlégballonos kémkedés bevett gyakorlat az amerikai és a kínai részről is, a ballonok pontosabb felderítő eszközök, mint a kémműholdak. Hol tart Kína a kémtechnológia és a haditechnika fejlesztésében, illetve a kiberhadviselésben? A biztonságpolitikai szakértő beszélt erről a Mandiner Világrend adásában.
2023. február 16. 18:12
p
22
1
35
Mentés
A Dél-Karolina fölött lelőtt ballon hasonlított azokhoz a léggömbökhöz, amelyeket Dél-Korea és Japán fölött észleltek az elmúlt két évben. A 27 méter hosszúságú, kínai gyártmányú eszköz eddig megtalált részeinek
jellegzetességei alapján valószínűleg valóban egy kémhőballon volt
– kezdte elemzését Világrend című műsorunkban Somkuti Bálint. Mint mondta, az 1950-es években volt a ballonos hírszerzésre próbálkozás: az Egyesült Államokban tengeralattjárókról is engedtek fel kémléggömböket, de akkor még a kezdetleges technológia miatt volt egy kockázat, hogy a szerkezet idegen kézbe kerülése esetén az általa készített fényképek elvesznek.
„A kémkedés folyamatosan működik; ahogy Angela Merkel telefonját is lehallgatták, nem kizárt, hogy a kémhőlégballonos kémkedés is bevett gyakorlat mindkét félnél” – folytatta a szakértő, majd hozzátette: a kémhőlégballonok pontosabb felderítő eszközök, mint a kémműholdak – utóbbiak ugyanis a Földtől 500-600 kilométerre helyezkednek el, és csak ideális körülmények között képesek jó minőségű felvételeket készíteni, a léggömbbel viszont pontosabb felvételeket tudnak készíteni, és korlátlan ideig ott tud tartózkodni egy objektum felett.
Somkuti Bálint
Miért nem vette észre időben az amerikai légvédelem?
Az amerikai radarrendszernek elvileg észlelnie kellett volna, hiszen egy nagyon nagy méretű tárgyról volt szó, de mégsem észlelte. Ennek Somkuti Bálint szerint két oka lehet. Az egyik, hogy nagyon lassan haladt – márpedig a modern radarrendszerekbe be van építve egy szűrő, amely
a kis sebességű, 80-100 km/h-nál lassabban mozgó tárgyakat nem tünteti fel a képernyőjén,
mert azok lehetnek elszabadult léggömbök, egy madárraj és így tovább. A másik ok pedig az, hogy ezek az eszközök nagyon magasan repülnek, 30 kilométeres magasságban, így nem jelentenek fenyegetést, ezért nem is követik őket.
Ráadásul van egy joghézag a nemzetközi jogrendben – hívta fel a figyelmet a szakértő –: az űrre vonatkoznak az űrhasználatra vonatkozó nemzetközi megállapodások, de a nemzetközi jog nem szabályozza, hogy milyen magasságtól számít szuverén légtérnek a légkör. Ezt használják ki a kémkedési célú szerkezetek – a légteret 9-10 kilométer magasságig figyelik, ezen felül 10-12 kilométer között repülnek a polgári légi járatok, afölött a katonai repülőképek, a 15 kilométer fölötti magasságban pedig nem nagyon szokott semmi repülni.
A kínai szerkezet 18 ezer méter magasságban Alaszka, majd Kanada fölött haladt el, és az amerikai Montana állam fölött észlelték először, már szabad szemmel – a kémléggömb napokig kerenghetett
a montanai légibázis fölött, ahol az amerikai interkontinentális ballisztikus rakéták jelentős részét itt tárolják.
Ha a szolgálati magasságában maradt volna, nem vették volna észre lentről. Éppen amiatt Somkuti úgy vélte, „ez egy üzenet volt a kínaiak részéről, hogy „Hello, képesek vagyunk itt tartózkodni””. Egyelőre nem teljesen bizonyított, hogy valóban katonai célú kínai léggömb volt, az adott állam felségjelzése és az azonosító szám ismeretében lehetne erre egyértelmű igennel válaszolni, de a jelekből ítélve vélhetően az volt.
Amerika és Kína is kémkedik a légtérben
Az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója elmondta, egy Popular Mechanics nevű, technikai újításokkal foglalkozó szaklapban 2021-ben megjelent egy cikk, amelyben az olvasható, hogy
két amerikai cég is foglalkozik azzal, hogy lopakodó hőlégballonokat fejlesszen
– ezen szerkezet ballon részét a felhajtóerőt termelő, légzsákszerű textilanyagból készítik, amely áttetsző, nem veri vissza fényt, a gondolában függesztett felszereléseket pedig lopakodó technológiával, radarsugár-elnyelő képességgel látják el.
A kínai külügyi szóvivő állításai, miszerint az elmúlt egy évben tíz amerikai kémhőlégballon hatolt be a kínai légtérbe, Somkuti szerint vélhetően igaz állítás, mert a hitelességüket komolyan aláásná, ha csak bemondtak egy számot, de nem tudják utólag igazolni – a szakértő szerint biztos, hogy az állítás mögött van bizonyítékuk.
A biztonságpolitikai kutató azt tartja problémásnak, hogy „az amerikai végül lelőtték a léggömböt, amely nem követett el semmit, és ezzel veszélyes precedenst teremtettek, mert innentől kezdve elindulhat a léggömbvadászat.
Olyan eszközök is áldozatául válhatnak a hisztériának, amelyek nem feltétlenül katonai célúak”.
.
A négy lelőtt objektum közül az utóbbi kettő ilyen lehetett, akár elszabadult meteorológiai léggömbök is.
Talányos esetek a múltban
Mindig izgatta a szakértők fantáziáját az időről időre felbukkanó azonosítatlan repülő tárgyak – az, hogy miként repülnek, mit végeznek repülés közben. Az amerikai hadsereg civil szervezetek nyomására egyre több megfigyelést hoz nyilvánosságra. Somkuti Bálint két, az amerikai haditengerészet által rögzített esetet hozott fel példaként a beszélgetésben.
Az egyik 2017-ben történt: egy helikopter méretű hengeres tárgy perceken keresztül lebegett egy amerikai hadihajó felett – a hadihajó nem reagált erre agresszívan, csak megfigyelte, fotókat és videókat készített a jelenségről. A másik egy hadgyakorlaton történt, ahol repülőgép-hordozók is részt vettek. Egy F-18-as vadászgépet felküldtek egy repülő tárgy után, amely
a pilóta elbeszélése szerint lelassult, belezuhant a tengerbe, majd eltűnt,
leszállt a tengerre, és a tenger alatt folytatta az útját.
Minden katonai nagyhatalom kifejleszthetett már olyan repülési módokat, repüléstechnikai újításokat, amelyekről esetleg a többi hatalom hírszerzése sem tud – magyarázta a szakértő.
Haditechnikai fejlesztések, kiberhadviselés
Kína egy átgondolt, fokozatos haderőfejlesztést hajt végre, egy egyre határozottabban, nyíltabban képviseli az érdekeit – folytatta Somkuti, példákat hozva erre: a napokban Fülöp-szigeteki hajó legénységét lézerfegyverrel figyelmeztették, a Dél-kínai-tengeren katonai bázisokat építenek korallzátonyokon, modern haditechnikai eszközöket telepítenek oda, olyan buborékokat hoznak létre, amelyeket adott esetben össze lehet kötni egy egységes védelmi rendszerré. „Két ilyen szigetlánc van, a külső már más államok felségvizein fekszik, és mivel ezen államok nincsenek erőegyensúlyban Kínával, amerikai hadihajók szoktak arra navigálni, hogy jelezzék a felségvizek határát” – fogalmazott az MCC kutatója.
Arra a kérdésre, hogy ezek a kóstolgatások mikor robbanhatnak ki egy fegyveres konfliktusban, Somkuti Bálint azt válaszolta: Kína egy terjeszkedő hatalom, így benne van a pakliban, hogy
„előbb vagy utóbb összeütközik a hegemónnal, az Egyesült Államokkal”,
”,
„a világ egyre inkább a tárgyalásos rendezések felől a fegyveres konfliktusok felé halad”.
A modern háborúkban már a műholdas technológiák dominálhatnak, a világűrből számtan módon meg lehet bénítani az ellenfelet, így egy háború a nagyhatalmak között feltehetően úgy indulna, hogy kibertámadás érné a földi hálózatokat és a műholdakat.
„A kiberhadviselés óriási előnye, hogy nem a fizikai síkon zajlik, nincsenek kézzelfogható nyomok, ami pedig marad, azt könnyű letagadni” – hívta fel a figyelmet Somkuti, hozzátéve, hogy az eddigi legemlékezetesebb kínai kémakció egy évtizeddel ezelőtt az amerikai F-35-os tervrajzának az ellopása volt. „Sokkal egyszerűbb a know-how-t ellopni, mint azt kifejleszteni” – mondta a biztonságpolitikai szakértő, leszögezve, hogy a kémtevékenység a hadviselés meglehetősen láthatatlan része.
***
A Mandiner Világrend vendége Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója volt.
Az adás itt tekinthető meg:
Nyitókép: Február elsején készített fotó a lebegő kínai léggömbről a montanai Billings közelében (forrás: Chase DOAK / AFP)
Körbevette a kínai hadsereg Tajvant, és bejelentés nélkül hadgyakorlatozik; a szakértő szerint ez erős üzenet, és beszélt a kínai katonák partraszállásának lehetőségéről is.
Az amerikai pénzügyminiszter Németországban tartott nagy ívű beszédet, amelyben több volt a mellébeszélés, mint a valóság. Az uniós tagállamoknak ráadásul egyelőre nincs kedvük Kína teljes pályás lerohanására.
A kínai elektromosokra kivetett brutális vám a legrosszabb kampányhúzás, amit csak Biden elkövethetett. Az eredmény senkinek nem lesz jó, az amerikai vállalatoknak és fogyasztóknak a legkevésbé.
Édes Istenem! (Ennyit a médiáról.)
Bazmeg, most már névvel is írogatnak cikkeket a "mandineresek" erről a faszságról. Van "szakértő" is - Somkuti Bálint! (Neki még vannak egész jó észrevételei is - néha. De talán neki nem ez a szakterülete.)
Bazmeg, az egész mandiner a nyugati kábítómédia faszát szopja.
Ez nem újdonság, De ezt senki nem olvasta, abban a kibaszott Washington Postban?!
https://www.washingtonpost.com/national-security/2023/02/14/china-spy-balloon-path-tracking-weather/
Bármilyen meteorológiai szakember simán megmondhatná, mi történt.
De a média Somkuti Bálintot "kérdezi".
Bazmeg, csak az amerikai meterológia szolgálat évente 75.000 (és nem egy!) hasonló ballont bocsát útjára - saját maguk szerint!
https://www.weather.gov/bmx/kidscorner_weatherballoons
Ha valakinek lenne fogalma arról, hogy ez hogyan működik, akkor esetleg tájékoztatná a népet, hogy igen, bazmeg, ezek a ballonok szolgáltatják az adatokat az időjárásjelentéshez! (Gyakorló meteorológusok meg azt is alátámaszthatják, hogy az állandó megfigyelés adatokat szolgáltat ahhoz, hogy adott magasságban mekkora a szélerősség - hogy megtudjuk, hogyan működik ez a bolygó - és előre jelezzük a változásokat. Tudománynak hívják, bazmeg! Még ha ez a buzitudományokban szerzett PhD-kel nem is igazán kompatibilis.
DE nem! A mainstream média elkezdi rángatni a faszát! Kémballonok! Idegenek! Oroszok!
17 év gyakorlat után után eddig sem volt nagy véleményem az ún. "média" tájékoztatásának színvonaláról - na de ezek után!
Bazmeg, ez kutyaszar.
Csak ezek a szarháziak "tájékoztatnak" téged MINDENRŐL - mert ezért kapják a kis szar fizetésüket.
Meg arról is, hogy mit egyél te, mi több, mit adj a gyerekednek enni - mert a Lidl (vagy bármi más) az egészséges!