Semmiségi törvény: hét beadvány az Ab-hez

2011. május 09. 18:33

Hét beadványban támadták meg a semmisségi törvényt az Alkotmánybíróságon. A TASZ és a Helsinki Bizottság közös beadványa szerint az sérti a bírói függetlenséget.

2011. május 09. 18:33

Hét beadványban támadták meg a semmisségi törvényt az Alkotmánybíróságon (Ab). A  testület sajtófőnökének tájékoztatása szerint a beadványok közül az elsőt a törvény elfogadása után nem sokkal, március 18-án az MSZP nyújtotta be, majd közösen a Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért, azután a Belügyi és a Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete, egy magányszemély, és legutóbb áprilisban, illetve május elején a Pesti Központi Kerületi Bíróság három tárgyaló bírája.

A semmisségi törvényt március elején szavazta meg az Országgyűlés. A törvény szerint az első fokon eljáró bíróság hivatalból legkésőbb 2011. október 23-ig határozatban nyilvánítja semmisnek a jogszabály hatálya alá tartozó elítélést vagy megállapítást. Az Országgyűlés semmisnek nyilvánította a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, valamint garázdaság miatt meghozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapozott ítéleteket. Semmisnek tekintendők a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése miatti elmarasztalások is, ha azok alapját csak rendőri jelentés, tanúvallomás képezte. A törvény a 2006. szeptember 18. és október 24. között elkövetett cselekményekre vonatkozik.

Bárándy Gergely szocialista képviselő a jogszabály alkotmányellenessége kapcsán korábban azt fejtegette: súlyosan sérti a hatalmi ágak megosztásának elvét, hogy a törvényalkotó nemcsak felülvizsgálatra kötelezi a bíróságokat, de azt is előírja, milyen döntést hozzanak. Szűcs Péter, a Legfelsőbb Bíróság szóvivője a jogszabály elfogadása előtt azt nyilatkozta: aggasztó a törvényjavaslat, mert sérti a bírák szabad mérlegelési jogát, ami komoly alkotmányossági problémát jelent. A Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért többek között azzal érvelt a törvény Ab előtti megtámadásakor, hogy az súlyosan sérti a jogállamiságot és a bírói függetlenséget.

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bmucsai
2011. május 10. 08:15
Valójában a "jogállam", a jog mindenhatóságába vezetett bizalom kudarcáról van szó. A jog a visszamenőleges törvénykezés tilalma miatt, alkalmatlanná vált bizonyos problémák kezelésére. Ugyanis aki "elfoglalta a múltat" azé az igazság, azé a jog. Az erkölcs, a tisztesség és a jog szétválása előbb utóbb a társadalom anómiájához vezet. A hitleri állam is jogállam volt, mert hoztak törvényeket emberek táborokba telepítéséről. Nürnbergben próbáltak ugyan "igazságot" szolgáltatni, de a jogállam tökéletlensége kiütközött. Az államosítások nálunk és másutt törvényesan végrehajtott lopások voltak, mert a kommunista állam is jogállam. Ha időlegesen hozunk törvényeket, az elkövetett lopások - az adott időtartam alatt- törvényesek lesznek. (Erkölcstelen de jogszerű) Emlékezzünk az olajszőkítés esetére, de számos ilyen ügy van. A gazdasági bűnök elévülése, csak további bűnök elkövetésére ösztönöz. A tolvajok emberi méltóságának sérüléséről döntött az alkotmánybíróság, de az adózóké nem számít? És végül a "semmisségi törvény" , ha velünk marad megoldatlanul a 2006-os rendőrterror ügye. az az államhatalom iránti bizalom felszámolódásához vezet. Lehet persze háborúzni a lakosság ellen, de jogi szempontból teljesen törvényesen 40 éve szükségállapot van Sziriában.
elfelejtette
2011. május 09. 22:07
Semmis[s]égi Csak a címben van elírva...
flo
2011. május 09. 19:00
Mnyp-s beadványokat kellene már tárgyalni, tisztelt alkotmánybírák.
Rudolf János
2011. május 09. 18:39
sajnos a 2/3 mellé még egy kis észt is összekalapozhattak volna
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!