Közös kiáltványban szólítják fel az európai gazdák az EU leendő vezetését arra, hogy ismét kiemelt stratégiai területként tekintsenek a mezőgazdaságra és a vidéki terültetek fejlesztésére. Mutatjuk, a júniusi választások után mit várnak a termelők Brüsszeltől.
Nyitókép: Getty Images
Tanultak a gazdák az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság káros agrárpolitikájából, ezért a legnagyobb európai agrár-érdekképviseletek, a Copa és a Cogeca az európai termelők nevében választási kiáltványt tett közzé.
Ebben felszólítják a júniusi európai parlamenti választások után felálló új uniós intézményeket, hogy térjenek vissza a Párizsi Megállapodásban foglaltakhoz, vagyis kezeljék ismét prioritásként Európa élelmiszer-önellátását, valamint a vidék fejlődését.
A dokumentum hét pontban határozta meg azokat a stratégiai területeket, amelyek fejlesztésével garantálható az Európai Unió mezőgazdaságának és élelmiszer-előállításának átalakulása, fenntarthatóvá tétele. A gazdák emellett komoly vállalást is tettek: főszerepet vállalnak az EU klímasemlegességi törekvéseiben. A legfontosabb feladatok a következő években:
A termelők emellett – tanulva Brüsszel 2019 és 2024 közötti káros, romboló agrárpolitikájából – kijelölték azt a négy szakpolitikai irányt is, amellyel a fenntarthatósági- és klímacélok teljesítése mellett a vidéki területek fejlődése és a gazdák versenyképessége is garantálható.
A választási kiáltvány emlékeztet, a gazdák az egyik legnagyobb elszenvedői az éghajlatváltozásnak, éppen ezért jelentős erőfeszítéseket tesznek a fenntartható termelési gyakorlatokra való átállás érdekében.
A gazdák meg tudnak felelni a környezeti és társadalmi igényeknek, fenntarthatóvá téve az élelmiszer-előállítást, de csak akkor, ha megmarad a versenyképességük.
Ezért az uniós termelők arra szólítják fel az EU leendő vezetőit, hogy
A Copa-Cogeca arra emlékeztetett, a 2019 és 2024 közötti uniós ciklusban mindenki számára világossá vált, hogy az európai mezőgazdaság versenyképességét nem tehetik tönkre a politikai ambíciók.
A termelők az új döntéshozóktól az agrárium helyreállítását célzó törvény elfogadását várják, amely rögzíti, hogy az uniós mezőgazdaság védelme éppen olyan fontos, mint a természet védelme.
Ezt is ajánljuk a témában
Sok veszély fenyegeti az európai élelmiszer-ellátás jövőjét – mondja a miniszter lapunknak. Nagy István arról is beszélt, miért nálunk drágultak a legnagyobb mértékben az élelmiszerek.
Emellett a Közös Agrárpolitikát (KAP) meg kell erősíteni, és úgy kell átalakítani, hogy reagálni tudjon az egyre gyakoribbá váló válsághelyzetekre.
A felhívásban a harmadik prioritásként a generációváltás elősegítését nevezték meg a termelők.
Noha Magyarország már megteremtette a generációváltást és a gazdaság átadását megkönnyítő szabályozást, EU-s szinten egyelőre szó sincs ilyen javaslatcsomagról.
Ez nagy hiányosság, mivel az európai gazdálkodók többsége már 60 éves is elmúlt. A generációváltás megkönnyítését, vagyis a mezőgazdaság vonzóvá tételét a fiatalabbak számára, valamint a gazdaságok jogutódlásával kapcsolatos szabályozást nem lehet tovább halogatni.
Az eddigi gyakorlattal szemben a növényegészségügyi és az állatjóléti szabályok felülvizsgálatakor, azok esetleges szigorításának mérlegelésekor a tudományos megközelítést várják el az európai termelők. Az érzelmi alapú döntések helyett ezért azt várják a leendő uniós intézményektől, hogy a kutatás-fejlesztést és az új technológiák, vagy új kémiai anyagok minél gyorsabb gyakorlati alkalmazását segítsék elő. Szükség van emellett az EU-nak az önellátás érdekében műtrágya-stratégiára.
A gazdák arra is felszólították a leendő brüsszeli döntéshozókat, hogy tartózkodjanak a laboratóriumi hús és más társadalmi, etikai, gazdasági és környezeti aggályokat felvető innovációk felelőtlen és elhamarkodott támogatásától és a nem konszenzusra épülő szabályozástól.
Ezt is ajánljuk a témában
Valójában mennyire szennyező, hogy húst eszünk, és mit ér az európai zöldcél, ha a világ nagyobb része többet termelne? Összefoglalónk.
A termelők szerepe nélkülözhetetlen a fosszilis energiahordozók kiváltásában, ugyanakkor a Copa-Cogeca szerint jelenleg a körforgásos energiatermelés leküzdhetetlen akadályokba ütközik. A termelők arra kérik az EU-t, hogy garantálja hozzáférhetőségüket a megújuló energiaforrásokhoz és tegye lehetővé a bioenergia előállítását. Ehhez egyebek mellett ne korlátozza az erdészeteket a faalapú biogazdálkodásban és a fenntartható erdőgazdálkodásban.
Arra is rámutattak, hogy a mezőgazdasági területeken található, megújuló energiát termelő létesítmények – például napkollektorok – által előállított energiához jelenleg nem férnek hozzá a termelők, ezen mielőbb változtatni kell.
A kiáltvány arra a hiányosságra is rámutat, hogy a mezőgazdasági üzemek együttműködése sok területen akadályokba ütközik, az EU nem támogatja a szövetkezetek működését.
A szövetkezeti formában működő vállalkozások támogatásával ugyanakkor jelentősen növelhető a versenyképesség és az új technológiák kutatása és fejlesztése is jelentős lökést kapna, de a gazdák a mostaninál jóval kevésbé lennének kiszolgáltatottak az erőfölénnyel bíró szereplőknek.
A vidéki területek fejlesztése elkerülhetetlen az élelmiszer-ellátás fenntarthatóságához – figyelmeztet a kiáltvány. A mezőgazdaságnak és az erdőgazdálkodásnak alapvető szerepe van az EU fejlődésében, ám a vidék korábban nem látott fejlesztése nélkül megáll a fejlődés.
Európa vidéki területeinek elsőbbséget kell élveznie az uniós politikában annak érdekében, hogy a vidéken élők is hozzáférjenek a fejlett infrastruktúrához, a megfelelő színvonalú képzésekhez, a digitális megoldásokhoz és a nagyvárosokban is elérhető szolgáltatásokhoz. Kiemelt fejlesztési terület kell legyen az termőterületek öntözhetősége, a jelenlegi infrastruktúra fenntartható megújítása, vagy ahol nincs, annak kiépítése.
A kiáltvány a hét stratégiai fejlesztési terület mellett négy szakpolitikai területen is érdemi változást javasol az uniós agrárpolitikában. A KAP 2027-től esedékes újabb reformja során – a rossz tapasztalatokból tanulva – meg kell teremteni az európai termelők versenyképességét védő intézkedéseket, beleértve a piacvédelmet abban az esetben is, ha Ukrajna csatlakozik a közösséghez, ami önmagában 30 százalékkal növelné az uniós termőterületek méretét.
A Green Deal végrehajtásához szükséges szakpolitikákról a jövőben kizárólag akkor születhessen döntés, ha ezek termelésre gyakorolt következményeiről pontos és részletes hatásvizsgálatok is rendelkezésre állnak, beleértve a vidéki területekre és az unió pénzügyi stabilitására gyakorolt hatásokat is.
Az agrárpolitika változásához a jövőben ne lehessen megkerülni a gazdákat, valamint az európai agrárium szereplőinek bevonása nélkül ne lehessen alapvető változásokat előidéző döntéseket hozniuk a politikusoknak. A Copa-Cogeca emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy az Európai Bizottság intézményei helyett az agráriumot érintő javaslatokra bizottsági alelnököt kell megválasztani, a döntéshozatal intézményi kereteinek alapja kell legyen az Európai Parlament mezőgazdasági bizottsága, valamint a jelenleginél nagyobb felhatalmazást kell élvezniük a tagállamok mezőgazdasági minisztereinek. Hozzátették: inkább kevesebb szabályról döntsön az új uniós vezetés, de ezek a döntések legyenek megalapozottak és átgondoltak.
Végezetül megjegyezték: a hamarosan leköszönő uniós vezetés egyetlen jó lépését, a gazdatüntetések nyomására életre hívott stratégiai párbeszédet általános gyakorlattá kell tenni az ágazat szereplőivel.
Ezt is ajánljuk a témában
Kelet-Európa ismét süket fülekre talált Brüsszelben, Franciaország viszont megkapta, amit akart.
A francia elnököt feltétel nélkül támogatná Orbán Viktor és Giorgia Meloni is.
A portál szerint viszont, ha mernénk kicsik lenni, mi is lehetnénk az unió éltanulói.
Közben Cseh Katalin az Országgyűlés ülésén elismerte: büszkék rá, hogy elérték, Brüsszel tartsa vissza Magyarországtól az uniós pénzeket.
Az Európai Bizottság vezetője megpróbálta kioktatni a kínai elnököt.
Élesen kritizálja a zöldpolitika irányítására hajtó Teresa Ribera a szerinte megalkuvó bizottsági elnökasszonyt, nem is akármiért.
Záporoznak a propagandapanelek.
Az ellenzék és az ellenzéki progresszív sajtó gyűlöletkeltő politikáját már korábban is veszélyesnek tartotta a szlovák kormányfő.
