A legtöbb válságra, fenyegessen az akár egy országot, akár egy kontinenst vagy magát az egész világot, egyetlen ideológia sem tud helyes választ adni. Az e világi problémák többsége összetett, az ideológiák kizárólagosságra törekvő hajlamuk miatt képtelenek megbirkózni komplex képletekkel, és fogyatékosságuk miatt megoldások helyett többnyire még nagyobb nehézségeket idéznek elő. Szemben a többi izmussal, a konzervativizmus nem lázálmokat kerget, a szó legtisztább értelmében ideológiamentes, csak a politikatörténeti nevezéktan miatt került egy sorba a liberalizmussal, a szocializmussal és társaival. A konzervativizmus sokkal inkább a megértésre való hangoltság, aminek célja a pénzzel fel nem becsülhető értékek fenntartása és átmentése.
Ahhoz, hogy felismerjük, mi számít értéknek, tisztában kell lennünk a valósággal, amibe sem az igazságosságról, sem a szabadságról, sem az emberről alkotott idealizált képek nem illenek bele. Az ideologikus gondolkodásmód éppen a valóságismeret terén bukik el, amint arra az angol filozófus, Roger Scruton is rámutat 2014-ben megírt és most már magyarul is elérhető, Hogyan legyünk konzervatívok című művében. Szerinte a legtöbb ideológia alapjában véve valós problémákra ad hamis válaszokat, és bár a felvetéseikben vannak olyan elemek, amelyeket konzervatív nézőpontból is respektálhatunk – mint például a liberalizmus esetében az egyén szabadságának fontossága, vagy a szocializmusnál a társadalmi létünkből fakadó kölcsönös függés igazsága –, egyik megközelítés sem számol azokkal az értékekkel, amelyek élhetővé teszik az emberi életet. Scruton meglátása szerint ez a hiány abból a hamis emberképből fakad, amely az embert homo oeconomicusszá, vagyis gazdasági érdekből cselekvő emberré redukálja. A homo oeconomicus racionális, a saját önérdeke szerint cselekvő individualista valódi kötődések nélkül. Scruton szerint az ember valójában nem ilyen, hiszen épp a kötődéseink éltetnek minket, a családhoz, a hagyományokhoz, a lakóhelyünkhöz, a közösségeinkhez való kötődéseinken keresztül teljesedünk ki.
Az értékek birodalma jóval gazdagabb, hogy annak csereértékét ki lehetne fejezni, az önérdek szerint élő ember ezért nem is képes kapcsolódni hozzá. Idetartozik a vallás, a házasság, a család, az ünnep, de még az értékteremtő munka is, amelyben a munkálkodó mélyebb értelmet talál, és nem csak a pénzért dolgozik. A filozófus szerint a homo oeconomicusnak azért is okoz gondot az értékek elismerése, mert azok felelősségvállalásra ösztönöznek. Különösen érdekes az a fejezet, amelyben a 2020-ban elhunyt Sir Roger Scruton a képernyő okozta kihívásról értekezik. Szerinte a barátságok kiüresedése nagyban összefügg azzal, hogy az online felületekre terelt kapcsolatokból nemcsak a másik fél arcának, gesztusainak észlelése vész el, hanem az elszámoltathatóság is, mivel bármikor kiszállhatok egy beszélgetésből, ha nem tetszik, amit hallok, erre egy természetes találkozás során ritkábban van lehetőség. A házassággal is hasonló a helyzet, ha nincs, ami megszentelje, nem több egy együttlakási szerződésnél, ami bármikor felbontható.
Scruton szerint a konzervativizmusnak nem az a dolga, hogy megjavítsa az emberi természetet, mint ahogyan arra más ideológiák örömmel vállalkoznának, hanem az, hogy megértse.
Édesanya, kalandor és világutazó, aki megálmodta nekünk a világ legvagányabb kisegerét, Ruminit. A sorozat ma már egész univerzummá tágult, alkotóját, Berg Juditot pedig nemcsak számos gyerek- és ifjúsági könyv szerzőjeként ismerjük, október óta ő a Magyar Gyerekkönyv Fórum elnöke is.
Minden síron fotó és évszám, 1987, 1991 vagy akár 1998. Erős férfiak, még életük delelője előtt. Az ukrán hadsereg átlagéletkora papíron 43 év – itt viszont rengeteg a fiatal.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
A Meta úgy döntött, hogy nem a generatív mesterséges intelligenciára fog fókuszálni, sokkal nagyobb fába vágja a fejszéjét: egyből olyat teremtene, amely már úgy gondolkozik, akárcsak mi, emberek.
Romániában is nagy a tétje a június 9-i választásoknak: sok múlik azon, hogy a magyarok lakta településeken a helyi közösségeknek mekkora képviselete lesz. A választás tétjéről, az eddigi eredményekről és a jövőbeli terveiről is kérdeztük Szatmárnémeti polgármesterét, Kereskényi Gábort.
p
0
0
1
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!