Van amiben még az Európai Bizottság szerint is sikertörténet lett Magyarország az uniós tagállamok között
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
Január elsején hatályba lép az új hitelintézeti törvény, amelynek középpontjában a fogyasztóvédelem és az átlátható banki működés áll.
Az új jogszabály célja, hogy megerősítse a bankok vállalati irányítási rendszerét, és egyértelmű, átlátható felelősségi hatásköröket igyekszik előírni a pénzintézetek vezetésére, működésére. A törvény egyúttal szigorú szabályokat határoz meg a bankok csődközeli helyzetére is.
Az új hitelintézeti törvény az Európai Unió bankuniós terveinek szabályozásával is összefügg. Az új törvény a pénzügyi stabilitás megerősítése mellett a fogyasztóvédelmi szempontok komolyabb érvényesítését szolgálja, emellett a bankszanálási mechanizmus kialakításának feltételrendszerét is rögzítik a törvényben. A fogyasztóvédelem erősítésével függ össze, hogy a jövőben az ügyfelek bármikor átszerződhetnek egy átlátható árazású termékre. Emellett a deviza alapú jelzáloghitel-szerződésekre kiterjesztik a Magyar Nemzeti Bank középárfolyamának alkalmazását.
A jelzáloghitel felmondása esetén az adott banknak előre, meghatározott időben értesítenie kell az ügyfelet. A törvény pontosítja a lakáscélú kölcsönszerződés fogalmát is. A futamidő díjmentes meghosszabbításának lehetőségét szabályozó rendelkezés nemcsak a lakáscélú, hanem minden jelzáloghitelre kiterjed majd.
Holnaptól további új jogszabályok is hatályba lépnek, például a közérdekű bejelentésekről szóló törvény, amely a korrupció felderítését hivatott szolgálni az anonim bejelentések lehetővé tételével.