Van amiben még az Európai Bizottság szerint is sikertörténet lett Magyarország az uniós tagállamok között
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
Miközben még az első, zálogjogi tárgyú Ptk-módosítás is a parlament előtt van, a Lízingszövetséggel és a Faktoringszövetséggel letárgyalt normaszöveg van az Igazságügyi Minisztérium fiókjában a Ptk. újabb módosításáról – derült ki Bodzási Balázs államtitkár egy interjújából. Rákérdeztünk a minisztériumnál, hogy lobbistákkal együtt írják-e a törvényeket; azt válaszolták, hogy „nincs napirenden” újabb módosítás, az önálló zálogjogot pedig októbertől hozzák vissza.
Újabb, a lízinget és a faktoringot érintő Ptk-módosítás lehetőségére utalt Bodzási Balázs magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár az Ars Boni-nak adott interjúban.
A jelenlegi Ptk-módosítás – amelyről elsőként a Mandiner.jognak adott interjút Trócsányi László és Bodzási Balázs – a parlament előtt van, és a lényege, hogy visszahozza a Vékás Lajos által korábban életveszélyesnek minősített önálló zálogjogot, valamint eltörli a fiduciárius hitelbiztosítékok általános tilalmát.
„A Faktoring- és a Lízingszövetséggel van is egy letárgyalt normaszövegünk”
Az Ars Boninak az államtitkár most újabb részletekkel szolgált, melyek arra engednek következtetni, hogy nem a mostani az egyetlen tervbe vett Ptk-módosítás. Annak ellenére, hogy lapunknak korábban hangsúlyozták: nem átfogó jellegű a mostani a módosítás, hanem inkább „korrekciós jellegű”.
„A Faktoring- és a Lízingszövetséggel van is egy letárgyalt normaszövegünk. Ez nem tartalmazza az ilyen ügyletek kötelező nyilvántartási bejegyzését. A benyújtott módosítás nem érinti a hitelbiztosítéki nyilvántartást. A faktoringot és a pénzügyi lízinget nem lett volna értelme újraszabályozni a nyilvántartás kérdésének rendezése nélkül” – mondta Bodzási az Ars Boninak.
Ezzel egyrészt tulajdonképpen elismerte Mandiner.jognak adott interjú során is felvetődött, a módosítás következtében előálló koherenciaproblémákat; másrészt arra utalt, hogy a faktoring és a lízing tekintetében is hozzányúlhatnak majd a Ptk-hoz.
Lobbistákkal egyeztetett Ptk-novella több részletben?
Az ügyben több kérdést is eljuttattunk a helyettes államtitkárnak. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az Igazságügyi Minisztériumban lobbistákkal közösen írják-e a törvényjavaslatokat, és ez történt-e a most a parlament előtt fekvő Ptk-módosítás kidolgozásakor is. Azt is megkérdeztük, hogy a hitelbiztosítéki nyilvántartást egészében átalakítják, vagy csak a lízing- és a faktoringszerződéshez nyúlnak hozzá, és egyáltalán mikor veszik elő az újabb módosítást a fiókból?
Felvetettük továbbá, hogy ennek fényében a minisztérium által többször hangsúlyozott „nem átfogó, novelláris jellegű” módosítás valójában mégis csak novellárisnak tűnik, még ha több részletben is próbálják azt átnyomni.
Van második javaslat, de „nincs napirenden”
A minisztérium kérdéseinknek csak egy részére válaszolt. Mint írták a lízinggel és a faktoringgal kapcsolatban felvetődött, hogy vagy teljesen ki kellene venni ezeket a szerződéstípusokat a Ptk-ból, vagy pedig módosítani kellene a két szerződéstípus szabályait. Az egyeztetéseken végül az utóbbi verzió mellett döntöttek.
Bodzási nyilatkozatával összhangban elismerték, hogy a lízing és a faktoring módosítására kidolgoztak egy javaslat-szöveget, amit már az ügyvédekkel, közjegyzőkkel, az Országos Bírósági Hivatallal és az „érintett piaci szereplőkkel” is egyeztettek. Ennek ellenére a javaslat „nincs napirenden”, mivel a hitelbiztosítéki nyilvántartás egészének az átalakításáról nem tudtak megállapodni – közölte a minisztérium.
Arra nem kaptunk választ a minisztériumtól, hogy ez a lehetséges második módosítás mikor fog mégis napirendre kerülni, mint ahogy a módosítás novelláris jellegét feszegető kérdésünket is válasz nélkül hagyták.
Az önálló zálogjogot csak októbertől hozzák vissza
A mostani, zálogjoggal és fiduciatilalomal összefüggő módosítás hatálybalépésére vonatkozó érdeklődésünkre azt a választ kaptuk, hogy annak egy része az eredeti tervekhez képest változatlanul július elsején fog hatályba lépni. Viszont a zálogjogi rész – melynek lényege az önálló, nem járulékos zálogjog visszahozása – csak október elsején. Ennek oka, hogy hosszabb felkészülési időt kívánnak biztosítani az érintettek számára.
Lesz is mire felkészülni: az önálló zálogjog lényege, hogy az adós ingatlanára fedezetként alapított zálogjogot a hitelnyújtó kereskedelmi bank refinanszírozás céljából továbbadja egy jelzálogbanknak, vagyis egy ingatlan legalább két zálogjog fedezetéül szolgál. A magyar jogban korábban is létezett ez a jogintézmény, amely azonban Németországban és Szlovéniában is visszaélések forrása volt.
A Ptk-módosításról Trócsányi Lászlóval és Bodzási Balázzsal készült interjúnk itt, a Ptk-kodifikációs bizottságot vezető Vékás Lajossal készült interjúnk pedig itt olvasható.