Erőnek erejével: Megtorlatlan rendőri erőszak 2006-ban és azóta címmel 50 perces dokumentumfilmet készített 2006 őszéről és a 2015-ös menekültválságról a Helsinki Bizottság.
„2006 forró őszén szembesült azzal az ország, hogy még tömeges, olykor jól dokumentált rendőri erőszak esetén sem lép fel az állam kellő súllyal a bántalmazó rendőrökkel szemben. A civil jogvédők már korábban is tudták, hogy erősen lejt a pálya, és a rendőri erőszak áldozatai csak alig remélhetnek elégtételt a hazai igazságszolgáltatástól” – írja a Helsinki Bizottság a videó ajánlójában
„Államunk azonban évtizedek óta adós a rendőri bántalmazás és kényszervallatás hatékony megelőzésével, többnyire nem nyomozza ki és nem szankcionálja az ilyen bűncselekményeket. A Helsinki Bizottság egy másik ügyfelének hasonló indokkal ítélt kártérítést a strasbourgi bíróság még 2020-ban is” – állítja a baloldali jogvédő szervezet
– állítják.
„A Magyar Helsinki Bizottság mostani videófilmje nem vitatja el, hogy 2006 őszén szükség volt határozott rendőri fellépésre a garázdákkal és erőszakos zavargókkal szemben. A szükséges és törvényes erőszak jogszabályi határait a rendőrök azonban tömegesen és következmények nélkül léphették át. Mindezt a rendőri vezetés palástolta, és például az azonosítók levételét lehetővé tevő utasítással bátorította is. Az ügyészség pedig nem tett meg mindent a bántalmazásban részt vevő vagy azt elnéző rendőrök felelősségre vonása érdekében” – írják annak kapcsán, ahogy Gyurcsány Ferenc idején a hatóságok felléptek a tiltakozó tömeg ellen.
A film azonban
a 2006-os eseményeket olyan „strukturális problémaként” mutatja be,
amely „megágyazott a 2006-os erőszaknak, és amelyek pár éves átmeneti javulástól eltekintve ma is itt vannak velünk”. A szervezet szerint a „közhiedelemmel ellentétben nem 2006-ban volt az utolsó tömeges rendőri erőszak Magyarországon. 2016 óta tömegesen vernek össze külföldieket, köztük gyerekeket, nőket, akik Szerbiából érkezve a déli határzárat lépik át szabálytalanul”
„Öt év alatt 100 ezer ilyen visszakényszerítés történt, és az önkényes rendőri erőszak áldozatainak száma óvatos becslés szerint is ezrekre tehető. Ezek az áldozatok még annyi nyilvánosságot, segítséget és együttérzést sem kapnak, mint 2006-os sorstársaik” – írják, hozzátéve, hogy „az állam pedig itt egyenesen megrendelőként lép fel”, azt sugallva, hogy a 2006-os esetben pusztán a huligánok és rendbontó elemek elleni fellépést túlozták el, szemben az illegális bevándorlókkal. Az Erőnek erejével című videófilmmel, melyet saját költségvetésükből forgattak, fel kívánják hívni a figyelmet arra, hogy „a rendőri erőszak megelőzése, nyomozása és szankcionálása máig megoldatlan probléma Magyarországon”.
Emma és Eddie úgy döntenek, Magyarországon adnak új lendületet az életüknek és a karrierjüknek. A fiatal amerikai OnlyFans-sztár házaspár budapesti hétköznapjait hét éven át filmezte Hörcher Gábor: az Emma és Eddie – A képen kívül egyszerre vezeti be a nézőt az új hullámos szexipar és a párkapcsolati erőszak világába.
Mi az igazság: túlnépesedik a bolygónk vagy épp ennek az ellenkezőjétől kell tartanunk: az igazi társadalmi katasztrófát az okozhatja, hogy húsz éven belül összeomlik a népesség? Stephen J. Shaw, a „Születési szakadék – Gyermektelen világ” című dokumentumfilmében erre ad választ, és alaposan megkongatja a vészharangot.
Az eltűnt magyar alkotások tragédiáját tűzesetek, újrahasznosítás és politikai cenzúra is súlyosbította.
A francia–német ARTE tévécsatorna egy dokumentumfilmet készített a diáklány életéről.
Hiába volt 2010-ben kormányváltás, az ügyészség máig nem volt képes érdemi nyomozati munkát végezni.
Egy 16 éves iraki kurd ügyéről döntött az Emberi Jogok Európai Bírósága.
Az Európai Bizottság nem csinált titkot belőle, hogy a jövőben „rövidebb pórázon” tartaná a tagállamokat.
A momentumos politikus szerint „szomorú, hogy itt tart a magyar közbeszéd”.
