Külföldi elismerés: tanítani kellene, ahogy Magyarország a cégeit fejleszti
2022. március 31. 06:17
Olyan lépéseket tett hazánk a kis- és középvállalkozások fejlesztése érdekében, amelyeket más országokban is érdemes lenne követni, vélekedtek a Budapestre látogató OECD-igazgatók, akiket a Makronóm kérdezett.
2022. március 31. 06:17
p
24
0
10
Mentés
Követendő példa a magyar vállalkozásfejlesztés
Követendő példaként állították a résztvevők elé a magyar vállalkozásfejlesztési rendszer elemeit és az itthoni KKV stratégiát a külföldi előadók a Makronóm Intézet, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az OECD gazdasági tanácsadó testülete társszervezésében Budapesten megrendezett Small Business, Big Deal nemzetközi konferencián. Ali Karami Ruiz, a Business at OECD kommunikációs és nemzetközi ügyekért felelős igazgatója rámutatott,
jó gyakorlatnak tartják a magyar kormány mikro-, kis- és középvállalkozások megerősítését célzó stratégiáját, amit Yoshiki Takeuchi, az OECD főtitkár-helyettese is elismerő szavakkal illetett.
Az eseményen több mint 40 ország vállalkozásfejlesztési szakemberei vettek részt és kaptak részletes beszámolót a magyar vállalkozásfejlesztési intézkedésekről.
A Makronóm által megkérdezett szakértők kiemelték, hogy Magyarország a kisebb vállalkozásokra is innovátorként tekint, ráadásul más országoknak is ajánlható eszközökkel segíti a kkv-szektort. Hozzátették, hogy folyamatos a magyar felzárkózás az OECD országok fejlettségi szintjéhez.
Ezek a legnagyobb kihívások az európai cégek előtt
Ali Karami Ruiz, a Business at OECD kommunikációs és nemzetközi ügyekért felelős igazgatója a Makronómnak elárulta: számos kihívással szembesülnek a kkv-k manapság, mintha csak egy kettős árhullám érné őket, hiszen a cégeknek továbbra is
meg kell küzdeniük a koronajárvány utóhatásaival, de közben már háború is zajlik,
ami fennakadásokat okoz az európai gazdaságban. E kettő sokkon túl egyéb kihívásokat is meg kell oldani, például a forrásokhoz való hozzáférést vagy azt, hogy hogyan tudják megugrani a kkv-k a digitális váltást, hogyan válhatnak termelékenyebbé.
Nadim Ahmad, az OECD igazgatóhelyettese szerint a legnagyobb kihívás jelenleg a járványból való talpraállás. Talán a legfontosabb az, hogy elkerüljék a cégek az adósságok felhalmozódását, hogy ez ne váltson át adósságválságba. Ez minden országra érvényes, mert mindenütt hatalmas kormányzati támogatásokat láttunk. A kormányzati támogatások leépítését óvatosan kell megvalósítani, elkerülendő, hogy az egyébként fényes jövő előtt álló kkv-k most megszűnjenek. Ennek egyik módja annak az adósságnak az átstrukturálása, ami megtámogatta a kkv-kat a válságkezelés során.
A második kihívás, hogy miként ugorják meg a cégek a zöld és a digitális átállásokat, vélte Nadim Ahmad, figyelmeztetve, hogy
egyes kelet-európai országokban a digitalizáció szintje még mindig az OECD átlag alatt áll.
Jelentős befektetésekre van szükség a kkv-k kapacitásaiba, hogy digitalizációs készségeiket fejlesszük. Nem csak mesterséges intelligencia, big data vagy a gépi tanulás az, amiről beszélünk, hanem olyan egyszerű, alapvető dolgok, mint bekapcsolódni az e-kereskedelembe. Mert már ebből erősebb növekedés és jobb válságállóság következhet a vállalkozások számára.
A szakértő szerint kritikus továbbá a globalizáció hatása is. Ma azt látjuk, hogy változnak a globalizáció mintázatai, az elmúlt évtizedben látottal ellenkező irányba. Ennek keretében nagyobb hangsúly helyeződik a válságállóságra. Minden cégnek kihívást, de lehetőséget is jelent, hogy a globalizációs korszakban kifejlesztett működési modelljét újra kell írnia.
Régiónknak még több akadályt kell leküzdenie
Ali Karami Ruiz szerint a kkv-k kihívásait tekintve annyiban más a helyzet Európa keleti részében, hogy régiónkban nagyobb a kkv-k megszűnési rátája. Más országokban, mint például Németországban, ahol már erősebb kkv-kultúra van, több tudás halmozódott fel arról, hogyan érdemes elkezdeni és működtetni egy céget, de a közép-európai régióban arról hiányozhat még információ, hogy miként lehet tartósan megőrizni egy vállalkozást.
Ali Karami Ruiz úgy látja:
a tapasztalat és a vállalkozói kultúra is szerényebb még térségünkben,
ezért is van szükség a megfelelő jelzésekre és ösztönzésekre a társadalom és a gazdaságpolitika részéről is, hogy cégeink bátrabban vállaljanak kockázatot. Kiemelte: „sokat beszélünk arról, hogy kik a hiányzó vállalkozók. Kik azok az emberek, akik talán nem dolgoznak most a munkapiacon és elindíthatnák a saját cégüket, de számos okból mégsem lépik ezt meg. Ezért kulcsszó a vállalkozói útra lépés ösztönzése.”
A kritikus kérdés az, hogy kisebb mértékben tudtak beilleszkedni a kkv-k a nemzetközi értékláncokba, mint ami előnyös lett volna,
vélekedett a helyi sajátosságokról Nadim Ahmad, aki szerint erősebben kell fókuszálni a külföldi működőtőkének a teljes gazdaságba való tovagyűrűző, pozitív hatásaira és azok érvényesítésére.
Más országokban is jellemző, de talán Magyarországon kicsit erősebben, hogy
nagy rés van a hazai és a multinacionális cégek között termelékenységben.
Különösen a kkv-k esetében van egy jelentős termelékenységi szakadék, amit be kellene zárni. Ezt digitális eszközökkel is meg lehet valósítani. És azzal is, hogy a kkv-k beszállítóként bekapcsolódnak a külföldi cégek értékláncaiba, ami rájuk pozitív hatást gyakorol. Fontos még, hogy a kkv-k és az ott dolgozó emberek készségeit is javítsuk, tette hozzá.
Magyarország a kisvállalkozásokra is innovátorként tekint
Ali Karami Ruiz kiemelte, hogy valamiért nem szokás a kis- és középvállalkozásokra úgy tekinteni, mint az innováció forrásaira.
„Magyarországon épp arra törekednek, hogy a kkv-kat is az innováció forrásaiként pozícionálják. Remélhetőleg más országok is követik majd ezt a megközelítést”,
,
tette hozzá.
Ez azt is jelentheti, hogy immár nem kizárólag a nagyvállalatokat tartja majd a közvélemény az innováció forrásainak. „A nagyvállalatok egyébként nagyban függenek a kisvállalatoktól, építenek rájuk és sok esetben az innovatív megoldásaik a kis partnereiktől származnak. Ha tudjuk bátorítani a különböző méretű cégek közötti kapcsolatokat és létrehozzuk a tapasztalatcsere fórumait a cégek között, ahol megbeszélhetik, hogy mi működik és mi nem, akkor tovább erősíthetjük a kicsik megújulását” – mutatott rá.
Érdemes lenne több országnak is átvennie a magyar modellt
A Makronóm azon kérdésére, hogy mi minden mással lehet még segíteni a kkv-k megújulását, Ali Karami Ruiz kifejtette: „a vali.hu weboldal, amely egy egyablakos rendszerben biztosítja a cégeknek az információkhoz és erőforrásokhoz való hozzáférést, ez egy nagyon jó minta. Nem minden OECD országban létezik ilyen, pedig évek óta ez az egyik javaslata az üzleti közösségnek a kormányzatok felé. A kisvállalkozásoknak nincs idejük papírozni, információt gyűjtögetni, mert nagyon nagy erőfeszítésekkel igyekeznek a cégüket működtetni, a túlélését biztosítani. Ha van egyetlen forrás, amely mindent tartalmaz, amire szükség lehet, és megmutatja a cégeknek, milyen lehetőségeik vannak, illetve támogatja őket abban, hogy használják is ezeket, ez nagyszerű. Csak remélhetem, hogy még több ország vezeti be ezt a gyakorlatot” – összegzett.
„A most fejlesztett egyablakos rendszer egyértelműen egy jógyakorlatnak tekinthető, amit jobban meg kell mutatni, mert más országok is tanulhatnak belőle”
– tette hozzá Nadim Ahmad.
Okos egyensúlyra van szükség külföldi és hazai között
A Makronóm a hazai és a külföldi tőke és vállalatok arányáról is kérdezte Ruizt, aki szerint bármely hosszú távon egészséges, fenntartható, termelékeny gazdaságnak szüksége van mindkettőre. A kisvállalkozások a koronajárvány idején megmutatták, hogy ők azok, akik számos fontos szolgáltatást biztosítanak, amikor válsághelyzet és lezárások vannak, ugyanakkor a nagybefektetések általában a nagyvállalatokhoz kapcsolódnak, ezért egy jó mixet kell találni a hazai és a külföldi tulajdon között.
Nadim Ahmad óva intett attól, hogy a világ országai a protekcionizmus felé induljanak el. Elismerte, hogy a koronaválságban úgy látszott, az egészségügyi felszerelések gyártási kapacitását jó, ha otthon tartjuk. De szerinte az is kiderült, hogy
épp a globalizáció miatt tudtuk megoldani a szükséges eszközök beszerzését.
„A globalizációs folyamatot nem visszafordítani kell. Nem lenne hatékony teljesen befelé fordítani a termelést. Ez költséges is lenne és nem is adna biztonságos ellátást a fontos termékekből. Az energia, az egészségügyi felszerelések, a gyógyszerek tekintetében is az jelenti a biztonságot, ha számos különböző helyről tudunk beszerezni. Így sokkal többet tudunk elérni, mintha a termelést egyetlen országban, befelé tekintve szerveznénk meg”, mondta el.
Hozzátette: nincs azzal semmi baj, ha egyes szektorokban azt mondjuk, hogy hazai tulajdonban talán hatékonyabban működnének. Ha valóban ez a helyzet, akkor az növelheti a válságállóságot, de ez korántsem általános. Szerinte ugyanakkor ennél összetettebb kérdés a válságállóság, aminek új formájára van szükség: a koronajárvány és a háborús szankciók is a hosszú értékláncok veszélyeire figyelmeztetnek.
Ez pedig lehetőséget jelenthet a hazai gazdaság számára, mert „a nagyvállalatoknak is újra kell tervezniük a folyamataikat a válságok hatására.
Ennek eredménye lehet, hogy a multicégek megerősítik a kapcsolataikat a helyi gazdaság szereplőivel,
a helyi munkavállalókkal és cégekkel, ami válságállóbbá teheti őket.” Az értékláncok rövidülése tehát akár azt is jelentheti, hogy a nemzetközi vállalatok minél több terméket igyekeznek majd helyben, helyi beszállítókkal megtermelni, ami lehetőséget is jelent a nemzetgazdaság számára.
Gyors ütemben zárkózunk fel a fejlett gazdaságokhoz
A gazdasági felzárkózás egyértelműen zajlik, mondta a Makronómnak Nadim Ahmad. Emlékeztetett: 1995-ben csatlakozott az ország az OECD-hez, amikor 50 százalékkal elmaradt az átlagos OECD egy főre jutó jövedelmi szinttől.
Az elmúlt 25 évben ez a szakadék 25 százalékra záródott, tehát komolyan gyorsul a felzárkózás.
Sokat tett hozzá ehhez a munka termelékenységének növekedése, de az is, hogy Magyarországon nem nőttek közben az egyenlőtlenségek. A gazdaságpolitika feladata ugyanis épp az, hogy elkerülje a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedését, miközben gyorsan növekszik a gazdaság.
Amire most koncentrálni kell, az a versenyképesség növelése a termelékenység javításán keresztül.
Vannak persze akadályok is: az egyik az infláció, ami talán évtizedek óta nem jelentett problémát. Kockázat, hogy az infláció és az energiaválság rontja a versenyképességet. Magyarországon az is látható, hogy a bérköltségek is növekednek. Ha a kkv-k be akarnak illeszkedni a nemzetközi értékláncokba, akkor hatékonyan kell kezelniük a munkaerőköltséget. A legjobb eszköze ennek, ha javítják a termelékenységüket és nem az, ha visszafordulnak és a fizetéseket vágják vissza.
A konferencián részt vett Yoshiki Takeuchi, az OECD főtitkár-helyettese is, aki elismerését fejezte ki a bemutatott vali.hu vállalkozói információs portállal kapcsolatban. A résztvevők meghallgatták György László államtitkár előadását is, amiről itt lehet bővebben olvasni.
A nyugati vágyvezérelt gondolkodás szerint a háború után Oroszország visszatér majd a nyugati orientációhoz, hiszen az európai kultúrkörbe tartozik – a valóság azonban nem ez.
A sarkkörök és a hideg égövek világát idéző állatbemutató Magyarország történetének legnagyobb vidéki állatkerti beruházása. Gajdos László igazgató szerint egyedülálló látványosság jött létre nem csak Magyarországon, hanem Európában is. Kovács Ferenc polgármester úgy véli, már nem lecsúszó város a szabolcsi vármegyeszékhely.
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
Mark Galeotti szerint az Orosz Föderáció államfője megváltoztatta kormányát, egyesítette az ország védelmi és polgári gazdaságát, hogy állandóan mozgósított állammá váljon.
Miről beszélsz te idióta...?
Húzz el a francba a hülyeségeddel... Tudom, hogy már kiixeltelek, és ezért most megveregetem a vállam...
A kedves Mandinertől meg azt kérdezem, hogy tényleg kellenek az ilyen szintű hozzászólások?
Megadtam a +1-t mert amit írtál veszélyt az valós...
Remélem, sőt esélyt is látok arra, hogy ez a sötét jövő ne valósuljon meg... Nehéz út, ügyesnek kell lenni, az is jó lenne, ha nem lenne hozzá belső ellenség, (ebben sajnos nem lehet bízni, mert mindent elárulnak a gazdáiknak, és mindent kontrázni fognak ezentúl is... :( ) de TALÁN ha szerencsénk van meg lehet csinálni... (pl alternatív útvonalak megtalálása a tiltott gazdasági kapcsolatok felé... vagy pl jó időpillanatban léptünk, amikor a németeknél a hadsereget és a hadiipart leépítő idióták voltak hatalmon (Leyen stb...) és idehoztuk a német hadiipar egy jó részét... gyártással fejlesztéssel..)
Mindehhez persze a megfelelő helyeken megfelelő emberek kelllenek nálunk a felelős posztokon