A Magyar Nemzeti Bank nyilvánosságra hozott adatai alapján 2021-ben rekordot döntöttek a háztartások által megkötött hitelszerződések.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet szakértőjének írása a Makronómon.
A 2021-es év egészét véve a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai ellenére mind a lakosság, mind pedig a vállalkozások hitelállománya képes volt bővülni. Ebben értelemszerűen szerepet játszott, hogy a magyar kormány 2021 október végéig meghosszabbította a hitelmoratóriumot, amelyet eredetileg még 2020 márciusában vezettek be, hogy tompítsák a pandémia lakosságot érő negatív hatásait. Az ide vonatkozó számok is érdekesek, hiszen míg 2020 májusában a lakossági hitelállományok 55 százaléka, valamint a vállalati hitelállomány 53 százaléka esett a moratóriumba, addig ezek az arányok 2021 október végére 22, illetve 13 százalékra csökkentek.
2021-ben az éves statisztikák szerint 2700 milliárd forintnyi hitelszerződést kötöttek a háztartások, ami nominálisan tekintve új historikus csúcsként könyvelhető el.
Ennek a 2700 milliárdnak a struktúrája is érdekes. A 2700 milliárdból 470 milliárd volt személyi kölcsön, 550 milliárd babaváró hitel és 1300 milliárd pedig lakáshitel. Ha ezt a három kategóriát jobban megnézzük, akkor azt látjuk, hogy a babaváró a személyi kölcsönnel egyetemben nem voltak képesek korábbi csúcsaikat elérni, szemben a lakáshitelekkel, amelyek korábbi rekordjukat is túlszárnyalták.
A lakáshitelek ilyen szintű bővülésére alapvetően három tényező volt érdemi hatással. Egyrészt az ingatlanpiaci árak spirális emelkedése, amely azóta is tart. A másik tényező a magyar családtámogatási rendszer bővülése, végül pedig nagy felhajtóerőt jelentett a 2021 októberében elindult Zöld Otthon Program is. A személyi kölcsönök esetében sokkal inkább arról beszélhetünk, hogy a fogyasztás dinamikus bővülése fűtötte ezeket, valamint érzékenyen reagáltak a THM-plafon 2020-as kivezetésére. A babaváró hiteleknél egyszerűen pedig csupán csökkent a kezdeti óriási lelkesedés, így a magyar kormánynak ezt a támogatási formát érdemes alapjaiban újragondolni a jövőben, annak ellenére is, hogy az alapgondolata teljesen a családok igényeinek teljesítését támogatta.
A Makronóm Intézet is foglalkozott a kérdéssel: ahogy írják, összességében elmondható, hogy a magyar háztartások banki hiteltartozásai tovább nőttek, amelyek a fentebb említett három típusra koncentrálódtak: a lakáshitelekre, a személyi kölcsönökre, valamint a babaváró hitelekre.
A hitelfelvételek vonatkozásában ugyanakkor a magyar társadalom széles körében továbbra is hiányzik a tudatosság, valamint a kellő tájékozódás a lehetőségekről. Ez azért probléma, mert egy hitelfelvétel jelentős kockázatokat hordoz magában, elég csak arra gondolni, hogy a havi vagy esetleg heti törlesztőrészletet rendszeresen és biztonságosan ki kell tudni fizetni, így egy hitelfelvétel mindenképpen előzetes számításokat igényel.
A Makronóm Intézet 5 tippet ajánl azok figyelmébe, akik hitelfelvételt fontolgatnak:
Borítókép: MTI/ Máthé Zoltán
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Kitűnő eredményeket ért el a turizmus februárban is, az előző évhez képest 18,9 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a helyi szálláshelyeken. Ebben nagy szerepet játszott Magyarország pozitív nemzetközi imázsa, ami hozzájárult ahhoz, hogy Európából 28,3 százalékkal több vendég érkezett, valamint az Észak- és Dél-Amerikából származó látogatók száma is emelkedett.
Az Orbán-kormány csak június elejéig tekint előre – hangoztatta a közgazdász.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
