Szanyi Tibor elárulta, mikor érezte meg az amerikaiak „illatát” Magyar Péter körül
Az MSZP korábbi alelnöke régi politikai tapasztalataira alapozva igyekezett megfejteni, mi vagy kik állnak Magyar Péter mögött.
Amikor ezt a kérdést föltesszük, nem járunk messze az igazságtól. Az ellenzék beszűkült mozgásterét tekintve kísértetiesen hasonlít a helyzetünk a magunk mögött hagyottnak gondolt, rendszerváltoztatás előtti közéleti állapotainkra.
„A parlamentarizmus ezzel az elszánt törekvéssel szemben aligha jelenthet gátat. Hiszen ennek a kormányzatnak legelső ciklusában is hallhattuk, hogy a magyar parlament működőképessége nem függ az ellenzék jelenlététől. Sőt, a házelnök magas pulpitusáról korábban a megválasztott ellenzéki képviselők parlamenti szerepének nemcsak a szükségtelenségét, hanem káros voltát is kinyilvánította. Legutóbb pedig - természetesen az Országgyűlés tekintélyének az általa mindig hangsúlyozott megóvása érdekében - »dugulj el«-kijelentéssel nyugtázta az egyik képviselő hozzászólását. S amíg a kormány-kritika csak hellyel-közzel dugult el, addig - érthető módon - a kétharmados többség sem nyugtathatja meg az országot mindenestül birtokba venni kívánó igyekezetet. Mert ez a többség még messze van az ország kétharmadától, az egészétől meg még inkább.
Az igény tehát megvan az egypártrendszerre és a cél eléréséhez szükséges eszközök is egyre bővülnek. Ezért nem is lehetünk messze tőle.
Tudom jól, hogy a liberális attitűddel rendelkező értelmiségiek túlzásnak bélyegzik a párhuzamot, mert ők a végtelenségig cizellált módon képesek gondolkodni a demokráciáról, s talán a változás-változtatás reményét is fönn akarják tartani egy olyan helyzetben, ahol minden kormányzati törekvés ellenére a kritika mégsem dugult el hiánytalanul. Képesek a halkuló hangokra is felfigyelni. De még nekik is nehéz, egyre nehezebb a demokrácia feltételrendszerének romhalmazából rátalálni azokra a használható elemekre, amelyekre megalapozottan hivatkozhat a kibontakozás lehetőségeit kereső ember.”