Meg kell-e védeni az alkotmányt a jogászoktól?

2014. szeptember 26. 11:52

Túl sok olyan akadémiai írás jelenik meg, amelyek megfelelő tudományos bizonyítás nélkül, a szerzők prekoncepciói alapján, szelektíven értelmezik a jogot.

2014. szeptember 26. 11:52
Századvég Ötletműhely
Századvég

„Maga a tudomány sem mentes a prekoncepcióktól, sőt, sokszor politikai ideológiáktól sem. Így ha politikai erők akadémiai eredményekre is hivatkoznak, érdemes mindig körültekintőnek lennünk.

Ezek a tudományos prekoncepciók hosszútávon akár veszélyesek is lehetnek, hiszen ha a szakma elég számú elismert képviselője a magáévá teszi őket, akkor nagyon könnyen uralkodó paradigmává is válhatnak. Az ilyen egyeduralkodó elméletek pedig hosszútávon nagyban károsítják az adott tudományterületet, mivel egy tudomány addig tud újszerű és friss maradni, amíg folyamatos verseny és diskurzus van az adott tudományterületen felmerülő elgondolások között.

Ha viszont egy tudományterületen egy elmélet egyeduralkodóvá válik, akkor idővel az új ötletek és tanulmányok mércéje már nem az lesz, hogy mennyire újszerűek a meglátásai vagy mennyire nyújt új megoldásokat egy adott problémára, hanem az, hogy mennyire illeszkedik a korábbi elméletek logikájába. Spitzer erre a jelenségre mutat rá az amerikai jogászhallgatók példáján keresztül, akik sokszor nem merik megkérdőjelezni professzoraik korábbi kutatásait, visszavetve ezzel a tudományterület innovációs képességét. Amikor pedig egy tudományterület elveszíti innovációs képességét, akkor többé már nem tud alkalmazkodni és értelmezési keretet nyújtani a változó világ folyamataira, tehát dogmatikussá válik.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 13 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
enes
2016. március 01. 10:24
Rendőrök személyiségi joga/ sajtószabadság... Kurt Gödel bebizonyította: "...hogy lehetetlenség teljes és ellentmondásmnetes matematikai rendszert felállítani..." Hol vannak a jogászok Gödeljei? Az Alaptörvényben megfogalmazott két jog ütközik? S akkor 15 felkent pap/papnő ÍZLÉS szerint dönt, melyik a fontosabb. Kőbe van ez vésve? ( Az AB ellen fellebbezni nem lehet. ) Eretnek gondolat: miért nem dönthet az Alaptörvény módosításával az Országgyűlés ( volt rá példa ). Miért nem dönthet népszavazás?
Zokni
2014. október 01. 18:30
"...Eretnek gondolat: miért nem dönthet az Alaptörvény módosításával az Országgyűlés (volt rá példa). Miért nem dönthet népszavazás?" - kérdi. Eretnek, eretnek, de nem eredeti. Ezt csinálja a Fidesz négy éve. Az Alkotmány a közmegegyezéses minimum az állampolgári jogokra nézve, melyet az állam szavatol. Tehát MINDENKI számára, EGYFORMÁN, az állam részéről kötelezően biztosított jogok érvényesítéséről van szó. Akár a Parlament ellenében is, miután az a pillanatnyi választási arányokat tükrözi csak, illetve akár - mint mostanában is - a választási törvény elfogultságát... A baj az, hgy az un. "alaptörvény" bevezetése nem volt "közmegegyezéses", - itt az ellenzék "hibájáról" nem érdemes beszélni, mert a távolmaradásuk éppen azt igazolta, hogy nincs a közmegegyezésre politikai -, ezért nem volt változtatásra sem - apropó, ezért a mégis megejtett módosítás jelentősen megyöngítette az állampolgári jogok érvényesülését. Mintegy, pillanatnyi "politikai" alapú hamisításnak, alkotmány-megmásításnak minősült. Ilyen körülmények között - ráadásul a Fidesz által bevezetett delegálás egyoldalúsága révén is - az Alkotmánybíróságnak csak lelki, propagandisztikus jelentősége marad. Gyakorlatilag a Parlament, illetve a kétharmad, illetve Orbán Viktor dönt. Tehát EZÉRT nem eredeti, de valóban: eretnek eljárás ez. Máglyára velük.
Zokni
2014. szeptember 26. 18:09
"Működőben lévő valamit már nem kell megalapítani..." - írja. Nem t'om gúnyolódik, ezért komolyan veszem, és megjegyzem, hogy tudtommal (bár tévedhetek is) nincs (NINCS,0," ") olyan, hogy magyar unortodox közgazdaság tudomány. A kifejezés egy gúnyos jelző volt, amit azok, akik erről nem tudtak, boldogan felvállaltak. De ha van is, amit ezek csinálnak, az elméleti szempontból mindenképpen irreleváns.
madarasi.abel
2014. szeptember 26. 17:17
"A zsinórmértékként használt jogi folyóiratokat rendszerint diákok szerkesztik, bármilyen akadémiai felülvizsgálat nélkül." Nos, ez az, amit nem hiszek el. Minden tudományos folyóiratnak van egy úgynevezett impact factor-a, amely mintegy jelzi, hogy az adott újság mennyire releváns infókat közöl az adott tudomány területéről. Ez a faktor (leegyszerűsítve) attól függ, hogy a szerzői mennyire idézettek, vagyis, mennyire veszik figyelembe a véleményüket a tudomány művelői. Lehet azt a bizonyos impact factort rövidtávon manipulálni, de azért a tendencia az, hogy komoly tudományos munkatársak nem támaszkodnak komolytalan újságban megjelenő tényekre. És még egy észrevétel: a jogászoknak nem az alkotmány bírálata, hanem azoknak gyakorlati alkalmazása a feladata. Az "elméleti jogászok", az alkotmányjogászok szakmabéli feladata elemzni, s értelmezni az alkotmányt, feltárni a belső ellentmondásait, elemezni, hogy mennyire képes érvényt szerezni azoknak a jogoknak, melyek védelmében a jogalkotók létrehozták a főtörvényt.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!