Érinthetetlen emberek

„Szabadon járhat-kelhet és tiszta erkölcsi bizonyítvánnyal élheti életét a másfél évtizedre visszanyúló, 120 ezer ügyfelet érintő, százmilliárd forintos csalássorozatot elkövető Buda-Cash Brókerház alapítója, egyben korábbi tulajdonos-igazgatója. (...)

A Buda-Casht alapító P. úr ártatlanságánál talán csak egy felháborítóbb eset található a közelmúltból. A tíz ember halálát, több település tönkretételét okozó vörösiszap-katasztrófáért felelős Mal Zrt. korábbi tulajdonosát és vezetőjét, T. Lajost sem látjuk a vádlottak padján az évek óta húzódó büntetőperben. Ezek szerint ő sem tudott semmiről, sem a zagytárazó túlterheléséről, sem a műszaki problémákról. P. Zoltánnal közös vonásuk, hogy mindketten a leggazdagabb magyarok köréhez tartoznak. A Buda-Cash alapítója a 33. helyen végzett tavaly, sőt, 2013–14-ben (az ügyfelek szegényedése közben) még egymilliárd forinttal gyarapította is a vagyonát. T. Lajos a katasztrófa idején szintén az egyik legtehetősebb üzletembernek számított 145 millió euróra becsült vagyonával, ennek ellenére az áldozatoknak megalázóan kevés, mindössze 110 ezer eurót ajánlott fel a Mal Zrt., amely az első napokban arról tájékoztatta a lakosságot, hogy a rozsdavörös massza nem mérgező.

P. Zoltán és T. Lajos neve mellé tehetjük a néhány millió forintra büntetett Princz Gábort, a Postabank volt elnök-vezérigazgatóját, továbbá alelnökeit, akik fejenként másfél milliós pénzbüntetéssel megúszták az államnak több tízmilliárdba került viszszaélést. A több mint egy évtizede húzódó K&H-botrány egyik főszereplője, Rejtő E. Tibor, a bank volt vezérigazgatója is idesorolható: ő azt állította, »ártatlanul áll a bíróság előtt«, sőt elérzékenyült vallomástétel közben, fel is mentették. Legújabb tagja a listának Kocsis István, a Magyar Villamos Művek volt vezérigazgatója (a Tocsik-ügy idején az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. vezére, később, a BKV-botrányok idején a közlekedési vállalat vezérigazgatója), akit épp a napokban mentett fel a bíróság hűtlen kezelés vádja alól.

A hárommilliárd forintos kárt okozó ügyben Kocsis úr felesége kapott enyhe büntetést orgazdaság és folytatólagosan elkövetett pénzmosás miatt. Kocsis úr ezek szerint sem férjként, sem felesége üzleti partnereként nem tudott a visszaélésekről… Mellesleg az OTP-nél landolt, ahol az igazgatóság külső tagjaként hasznosította széles tudását, jelenleg egy másik kereskedelmi bankot vezet. (Ha már OTP: Benedek Fülöp volt szocialista agrárállamtitkár ma a bank egyik vezetője, holott jogerősen elítélt személy.)

A gazdasági bűncselekmények közös nevezője, hogy a bizonyítékként értékelhető dokumentumokat általában nem azok a személyek írják alá, akik a csalások haszonélvezői. Ők jogilag ártatlanok – ám a közvélemény szemében mégis bűnösök maradhatnak.”