Offshore Panamák

2016. április 12. 17:56

1980 és 2010 között Magyarországról közel 250 milliárd dollárt vittek ki offshore-ba. El kellene gondolkodnunk, hogy vajon a magyar társadalom valóban a „jó gazda gondosságával” kezelte-e a vagyonát az elmúlt évtizedek során?

2016. április 12. 17:56
Bogár László
Bogár László
Magyar Hírlap

„Most is csak abban lehetünk biztosak, hogy egészen biztosan nem fogjuk soha megtudni, hogy mi és miért történik ebben az ügyben. Bár a dolog természeténél fogva az offshore pénzek globális mennyiségéről legfeljebb becsléseink lehetnek, de azért vannak olyan módszerek, amelyek segítségével mégis jó közelítés adható. Ma legalább huszonöt-, ám egyes becslések szerint akár ötvenezermilliárd dollárnyi vagyon van a világ egészében offshore-ban. Ez a világ egyévnyi teljesítményének negyedét vagy akár a felét is jelentheti. Szívszorító fejlemény, hogy, ha az egyes országokból offshore-ba kiszivattyúzott összegeket nézzük, akkor Magyarország gazdasági teljesítményéhez képest a világ leginkább vesztes országai közé tartozik. A Tax Justice Network nevű nemzetközi szervezet 2011-ben tette közé egy hatévnyi munka eredményét összefoglaló tanulmányát, amelyből kiderül, hogy 1980 és 2010 között Magyarországról közel 250 milliárd dollárt vittek ki offshore-ba. Ez nagyjából azt jelenti, hogy harminc év alatt kétévnyi jövedelem távozott ily módon az országból. Egyetlen ország van, amelyet még nálunk is jobban kifosztottak, és ez Elefántcsontpart.

Nem válik a rendszerváltás rendszerének dicsőségére, hogy legfeljebb már csak Afrikában vannak »versenytársaink«. Így azon is el kellene gondolkodnunk, hogy vajon a magyar társadalom valóban a »jó gazda gondosságával« kezelte-e a vagyonát az elmúlt évtizedek során? A kérdés persze költői, hisz a számok önmagukért beszélnek, de újra ráirányítják a figyelmet arra, hogy 1989 óta a nemzeti vagyonnak még az elemi szintű nyilvántartása is eltűnt a statisztikai rendszerből, pedig éppen arra lett volna szükség, hogy minden eddiginél átfogóbb komplex vagyonleltár készüljön. Az új kormány 2010 augusztusában hozott is egy olyan határozatot, mely szerint 2013-ra létre kell hozni az éves nemzeti vagyonleltár elkészítésének módszertani felté­teleit, de erre egyelőre nem került sor. Belátva és elfogadva, hogy egy ilyen nemzeti vagyonleltár létrehozásának igen komoly módszertani nehézségei vannak, ez önmagában nem elegendő ok arra, hogy lemondjunk a megoldásról.

Ez a mostani offshore ügy is ráirányítja a figyelmet arra, hogy milyen nagy jelentősége lenne az egyes »lokalitások« szigorú vagyonleltárának, mert így talán kicsit mégis csak nehezebb volna az egyes nemzetállamok brutális kifosztása.

Azt is látnunk kell persze, hogy ha nem lennének olyan helyek a világban, amelyek diszkrét, biztonságos és kényelmes módon teszik lehetővé, hogy a kétes származású ezermilliárd dollárok nyugodtan pihenhessenek, akkor egy kicsit nehezebb volna a folyamat mögött meghúzódó globális pénzszivattyúk működtetése. Legalább három tucat olyan kisállam létezik a világon, ahol vezető nemzeti »iparág« lett az offshore. Ám ami Európa számára a legkényesebb kérdés, az az a tény, hogy a világ két legnagyobb offshore »szigete«, bizony Svájc és Luxemburg az európai kontinens kellős közepén.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 22 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
gudmen
2016. április 13. 11:32
bogár laci miért csinálod a hülyét... a magyar társadalom nem volt és ma sincs olyan helyzetben, hogy érdekeit érvényesitse...a demokráciának és jogállamnak csufolt rendszerben 4 évente egy vasárnapját rááldozhatja, hogy szavazzon arrol melyik maffiapárt rabolja ki éppen...
Agnieszka
2016. április 13. 09:05
A magyar társadalom nem volt olyan helyzetben, h. bármiféle gazda szerepet játsszék. Az elit igen, a hozzá hű, hosszú évekig egyféle irányultságú média cinkos szemhunyásával. Nem a természet műve, h. nálunk ez lett a gazdasági, társadalmi változásból, hanem a médiájuk segítségével 4 évente demokratikusan megválasztott vezetőké.
horst_wessel
2016. április 13. 08:13
Abban a 2011-es táblázatban a magyarországra telepített usa és izraeli cégek off-shore tevékenysége is benne van, a valós összeg, amit a magyar gazdaságból kiszivattyúztak, az annak kb. negyede lehet. Még valami : az off-shore lovagok nem hülyék, amit kivittek off-shore-ba, azt kp visszahozták és itt forgatták. Pl. 1999-ben cipruson 3 volt a bankbetét hozama, nálunk 14% stb. Svájcban már akkor is minuszos volt a betét.
gudmen
2016. április 13. 05:38
"Bogár László szerint „a magyar társadalomnak legalább harmada végképp elveszett, már semmiféle eszközzel nem lehet visszahozni őket a végső nyomorúságból… társadalmi szinten gyakorlatilag leírhatjuk őket… Nem akarnak dolgozni, de a munkaerő piac sem kér belőlük” (Megszorítjuk magunkat. Heti Válasz 2013. január 10.) Az interjú felcíme azt ígéri, hogy a közgazdász olyan titkot mond ki, amiről a kormányfő nem beszélhet. És valóban: Bogár Lászlót ezúttal érdemes komolyan venni, mert mondandójának lényege őszinte: „Orbán Viktor látja ezt a csapdát, csak nem beszélhet őszintén a valóságról… Nem derülhet ki, hogy ezeket az embereket igenis ott kell hagyni az út szélén, mert ha nem így teszünk, akkor a többiek soha nem fognak célba érni." Nyugi, Viktor megfogadta a tanácsod..
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!