Igen, főispán

„Megváltozott titulusa kapcsán kérdezgette Tarnai Richárdot minap a Mandiner.hu. A megyei kormánymegbízottból főispánná lett hivatalnok a szívemből szólt, amikor, már a beszélgetés legelején kijelentette: őt bizony nem érdekli azoknak a kritikái, akik korábban minden hezitálás nélkül elfogadták a tanácsrendszerezést és az elvtársozást. Tiszta sor. Meg azt se feledjük, hogy első királyunktól Rákosi Mátyás hatalomra kerüléséig főispán volt a vármegye elöljárója – csak a kommunisták szemét szúrta az elnevezés.

Most csak visszatérünk a hagyományhoz. A vármegye élén újra főispán áll. Mi a baj ezzel? Hogy az ellenzéknek (a posztelvtársaknak) nem tetszik? Hát persze, hogy nem tetszik, ismerjük az ő ars poeticájukat: »A múltat végképp eltörölni…«

Emlékezzünk csak, amikor 1990-ben megalakult az Antall-kormány, mekkora hisztériát kerekítettek abból, hogy a Szent Koronával ékesített magyar címer visszakerült nemzeti jelképeink közé. Amikor pedig 2000-ben az első Orbán-kormány a Nemzeti Múzeumból az Országházba hozatta át a koronát, szinte levegőért kapkodtak… Hasonló traumaként élték meg a 2010 júniusában elfogadott Nemzeti együttműködés nyilatkozatot, akárcsak azt, hogy a nemzeti összetartozás napjává nyilvánították június negyedikét, a trianoni diktátum aláírásának szörnyű napját.”

Nyitófotó: MTI/Illyés Tibor