Romagyilkosságok: adminisztratív hiba a katonai elhárításnál?

Cs. Istvánt szerződéses katonai szolgálatának idején – a KBH korábbi vezetésének állításával ellentétben – valóban beszervezték. Folyamatosan kapott feladatokat és adott jelentéseket a későbbi, fél éves koszovói külszolgálata idején is, amely 2008 februárjában ért véget. Cs. István ezt követően egészségügyi szabadságon volt, és tartótisztjének állítása szerint a 2009-ben történt leszereléséig nem találkoztak – olvasható a tárca közleményében.

A honvédelmi minisztérium szerint viszont 2009 júliusának végén a KBH akkori vezetése elrendelte, hogy a kapcsolattartók keressék meg informátoraikat és a romagyilkosságokkal kapcsolatosan kérdezzék őket. Ekkor találkozott Cs. István és a tartótisztje. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint azonban érdemi információ nem hangzott el. Cs. Istvánnak a 100 millió forintos „vérdíjra” utaló kijelentését a kapcsolattartó nem ítélte annak.

A közleményben kitértek arra, hogy Hende Csaba honvédelmi miniszter az előző Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tagjaként részt vett a romagyilkosságokkal kapcsolatos titkosszolgálati felelősség vizsgálatában. A KBH működésére ott szerzett tapasztalatai alapozták meg többek között, hogy a tárca átvétele után haladéktalanul leváltotta a KBH korábbi főigazgatóját, és mindkét helyettesét, majd néhány héten belül további 53 fő került felmentésre, illetve nyugállományba.