Jóri kontra Navracsics: elutasították a volt adatvédelmi biztos keresetét

Elutasította Jóri András volt adatvédelmi biztosnak Navracsics Tibor igazságügy-miniszter ellen a tavalyi szociális konzultációval összefüggésben jó hírnév megsértése miatt benyújtott keresetét a Fővárosi Törvényszék szerdán kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében – közölte a volt ombudsman ügyvédje az MTI-vel.

Jóri András azért indított polgári pert, mert tavaly nyáron a parlamentben Navracsics Tibor arról beszélt: az adatvédelmi biztos nem fejezte ki 
ellenvéleményét az adatkezeléssel összefüggésben egyetlen egyeztetésen sem, „egészen addig, amíg meg nem tudta, hogy az adatvédelmi ombudsman pozíciója megszűnne az új alaptörvény értelmében és az új törvény értelmében, és egy hatóság jön létre helyette. Azóta elkeseredett háborút folytat mindenfajta olyan adatvédelmi jogszabály ellen, amit ez a kormány ad. (...) Van ez így, hogy a politika egzisztenciális érdekekre épül fel, van úgy, hogy valakinek a meghiúsult személyes karrierje az egész világképét átalakítja, de erre nem kellene tartós szakmai véleményt alapozni”.

Az elsőfokú bíróság szerdán úgy ítélte meg, hogy a miniszter adatkezeléssel kapcsolatos tényállításai valósak, az adatvédelmi biztos személyét illető állítások pedig véleménynyilvánítást fejeznek ki, amelyet egy közszereplőnek tűrnie kell, így a keresetet teljes egészében elutasította – ismertette Soós Andrea, a volt ombudsman jogi képviselője. Hozzátette: az írásba foglalt ítélet indoklásának ismeretében döntenek majd a fellebbezésről, de vélhetően másodfokon folytatódik majd az ügy.

Soós Andrea kiemelte: álláspontja szerint ez az ítélet nem befolyásolja az ügyfele által a szociális konzultációval kapcsolatban indított többi polgári pert, melyekben elsősorban arról kell majd határoznia a bíróságnak, hogy volt-e érdemi egyeztetés a konzultáció kérdőíveit kezelő Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH), illetve Jóri és munkatársai között.

A hivatalából átszervezés folytán tavaly év végén távozni kényszerülő volt adatvédelmi biztos szerint egyes állami szervek, illetve kormánypárti politikusok valótlan, illetve hamis látszatot keltő állításaikkal azt a benyomást keltették, mintha érdemi egyeztetés lett volna közte és a nyilvántartó hivatal között, holott Jóri szerint csupán informális megbeszélés történt, a KEK KH-ban soha nem járt.

Tavaly nyáron az adatvédelmi biztos és a kormányzat képviselői hetekig vitában álltak a kérdőív előzetes egyeztetésének megtörténtével kapcsolatban. Szijjártó Péter a többi között azt hangoztatta, hogy az adatvédelmi biztos állásfoglalását „személyes motivációk indokolhatják”. A volt adatvédelmi biztosnak Szijjártó ellen indított pere még folyamatban van első fokon a Fővárosi Törvényszéken, tartanak még a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, illetve a KEK KH ellen indított polgári eljárások is. Az elmozdított adatvédelmi biztos beperelte a januártól munkába álló új adatvédelmi szervet, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, illetve annak vezetőjét, Péterfalvi Attilát is, azért, mert kifogásolja az új szerv honlapján vele kapcsolatban közölteket, illetve Péterfalvi Attilának azt a nyilatkozatát, amely szerint az új hatóság tevékenységének megkezdését hátráltatta a volt adatvédelmi biztos azzal, hogy elzárkózott az átadás-átvételtől.

A személyiségi jogi perek mellett folyamatban van még egy közigazgatási per is, amelyben a KEK KH kezdeményezte az adatvédelmi biztosnak a szociális konzultáció kérdőíveivel kapcsolatos tavalyi marasztaló határozatának felülvizsgálatát. Tavaly nyáron ugyanis a kérdőívekkel összefüggésben elmarasztaló adatvédelmi biztosi állásfoglalás született, amelyben Jóri jogellenes adatkezelés miatt elrendelte a Szociális konzultáció 2011 kérdőívein szereplő személyes adatok törlését, és megállapította, hogy a kérdőívek és a hozzájáruló nyilatkozat sérti az adatvédelmi törvény előírásait, nem érvényesültek a törvényben meghatározott garanciák, mint például a teljes anonimitás követelménye, továbbá az érintett véleménye és név-, illetve lakcímadatai összekapcsolásának tilalma. A kérdőív felső részén található vonalkód a kérdőívet egyedivé, személyhez kapcsolhatóvá teszi, vagyis a véleményre vonatkozó adatok összekapcsolhatók a személyazonosító adatokkal. A közigazgatási per érdekessége, hogy miután a Jóri vezette adatvédelmi biztosi hivatal tavaly év végén megszűnt, álláspontját a bíróság előtt az új, Péterfalvi Attila vezette adatvédelmi hatóság képviseli.

Soós Andrea elmondta, hogy a volt adatvédelmi biztos a több itthon folyó eljárás mellett a strasbourgi emberi jogi bíróságot is megkereste azzal kapcsolatban, hogy az európai normákkal összeegyeztethető volt-e az elmozdítása. Továbbá emlékeztetett arra, hogy az unió és Magyarország között vita bontakozott ki az adatvédelmi intézményrendszer átalakításával kapcsolatban.