Kovács Levente, a bankszövetség főtitkára a Kossuth Rádióban jelezte: ha elfogadja a parlament a tranzakciós illeték emelését, akkor a bevezetés elhalasztásáért fognak küzdeni.
A Magyar Bankszövetség folyamatosan, napi szinten tárgyal a kormánnyal, és ha a parlament elfogadja a pénzügyi tranzakciós illeték emelését, akkor a szövetség a bevezetés legalább negyedévvel való elhalasztásáért fog küzdeni – mondta a bankszövetség főtitkára csütörtökön a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Kovács Levente egyben megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint Patai Mihály, a bankszövetség elnöke „nagyon szűk körben” jelezte, lemond tisztségéről, ha az Országgyűlés változatlan formájában fogadja el az újabb kiigazító csomagot.
Elmondta: napi szinten tárgyalnak a kormánnyal a tervezett intézkedésekről, és bíznak abban, hogy a kormány átgondolja a csomag következményeit, vagyis hogy szabad-e kockáztatni azt a hitelállomány-csökkenést, amelyet az intézkedések okoznának. A főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy az intézkedések miatt drasztikusan csökken a bankok hitelezési képessége, vagyis nem garantált, hogy az anyabankok továbbra is biztosítják azokat a forrásokat, amelyekkel a magyar gazdaság életben tartható. Magyarországon a hitel-betét arány 120 százalék, vagyis 100 egységnyi betétre 120 egységnyi hitel jut. Amennyiben az anyabankok a szükséges extraforrást a tőkén felül nem tudják biztosítani, akkor le kell építeni vállalati hitelállományuk egy részét - mondta Kovács Levente, hozzátéve, hogy elemzéseik szerint ez esetben a magyar GDP 10 százalékkal csökkenne.
Emlékeztetett arra, hogy a bankszövetségnek voltak megállapodásai a kormánnyal, amelyek garantálták a kiszámítható működést, de a bejelentett intézkedésekből az látszik, hogy „a kormány ezt a megállapodást bizonyos pontjaiban egyoldalúan megszegi”. Kovács Levente szólt arról is, hogy – bár ki kell várni a parlamenti döntést, de – ha a tranzakciós illetékben bármilyen változás van, akkor az új kondíciók meghirdetésével és az informatikai rendszerek átállításával késésben lesznek, ezért arra kérik majd a kormányt, legalább negyedévvel halassza el a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetését.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
2010 óta sehol se javultak annyit az Unióban, mint hazánk.
Az ellenzéki professzor nemcsak politikai szereplőként nyilvánul meg, hanem hitelességi deficittel is küzd. Oláh Dániel írása.
A Dunaszerdahely a beszámolók szerint „a szezon legemlékezetesebb meccsét” játszotta.
A hadijelentés szerint az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie.
