Ilyen lesz a bankunió

A frankfurti központú EKB közvetlen felügyelője lesz az eurózóna azon bankjainak, amelyek mérlegfőösszege meghaladja a 30 milliárd eurót, illetve amelyek éves termelése meghaladja adott ország GDP-jének ötödét. A tagország három legnagyobb bankjának kötelező lesz a belépés a Reuters információi szerint. A kisebb bankok sem kerülnek ki ugyanakkor a felügyelet hatálya alól: a helyi felügyeleti szervek (Magyarországon a PSZÁF), amelyek e kisebb intézményeket monitorozzák majd, szintén az EKB-nak lesznek alárendelve. Az EKB munkáját külön bizottság fogja irányítani, amely a Központi Bank Kormányzótanácsának felel majd.

Az eurózónán kívüli országok csatlakozására szintén biztosított lehetőség. Orbán Viktor erről úgy nyilatkozott: kedvezőnek találja a feltételeket. Egyelőre egyetlen zónán kívüli ország sem jelezte, hogy belépne a rendszerbe.

A csütörtökön meghozott döntés a három pillérű bankunió felé vezető út első lépése. A projekt kiteljesítéseként egy pán-európai ügynökség is feláll majd, amelynek feladata az EKB által bukásra ítélt bankok felszámolása lesz. Hogy ilyen ügyekben ki viseli majd a felmerülő költségeket, az egyelőre vitatott. Felmerült: az ügynökség rendelkezésére állítanak majd egy biztonsági alapot is. Egy bank bukása esetén ebből finanszíroznák a kifizetéseket és hitelezéseket. Ezzel kapcsolatban Németország jelezte: nem kíván az elsődleges finanszírozó szerepében feltűnni.

A bankunió másik két pillére egy kombinált szervezet lehet, amely a bankbetéteket is megvédené, ennek megvalósulása azonban a közeljövőben nem várható.

Az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA) a következőkben meghatározza a bankokra vonatkozó szabályokat. A rendszeren kívül maradó országokkal kapcsolatos problémákat szintén az EBA rendezheti majd.