Holló: Az Ab jelezheti, ha ellentmondásokat talál az alkotmányban

A Szegedi Ügyvédi Kamarában tartott előadásán a jogtudós az Ab korábbi határozatait elemezve leszögezte, töretlen az az álláspont, hogy a testület nem vizsgálhatja tartalmi szempontból az alkotmányt, és a belső ellentmondások feloldására sincs lehetősége. Az Ab korábbi eseti döntéseiből azonban az következik – és az alaptörvény negyedik módosítása már rögzíti is ezt –, hogy a testület hatásköre kiterjed az alkotmányozás eljárásrendjére, azaz egy módosítás közjogi érvénytelenségét megállapíthatja a testület – közölte a szakember.

Az a rendelkezés, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvény legfőbb őre, fontos alkotmányos felelősséget ró a testületre – hangsúlyozta Holló András, aki úgy véli, az később derülhet ki, hogy ez a szerep konkrétan miben nyilvánulhat meg. A szakember szerint nem zárja ki semmi azt a lehetőséget, hogy az Ab megállapítsa az alaptörvény egyes rendelkezései közötti ellentmondásokat.

Felhívta a figyelmet, hogy a halálbüntetés alkotmányellenessé nyilvánítása során arra is volt példa, hogy az Ab „választott” az ellentmondó rendelkezések között. Holló András azt mondta, komoly szakmai problémákat vet föl, ha a jogalkotó a törvényi szinten korábban alkotmánysértőnek nyilvánított rendelkezéseket az alaptörvénybe emel. A végrehajtást szabályozó jogszabályok elemzése során az Ab-nek később ugyanis állást kell foglalnia az egymásnak ellentmondó normákkal kapcsolatban, ahogy ezt az alaptörvény negyedik módosítását érintő ombudsmani beadványt elbíráló határozatában az Ab rögzítette is.

Holló András 2003-tól 2005 őszéig volt az Ab elnöke, akkor mandátuma lejárt, de a parlament újraválasztotta alkotmánybírónak, és idén április 2-án, 70. életévének betöltése miatt távozott a testületből.