Bíróság: Rasszista indítékkal történtek a romagyilkosságok

2013. augusztus 06. 15:27

Kimondta a rasszista indítékot a romagyilkosságok ügyében az elsőfokú ítélet szóbeli indoklásában kedden délután a Budapest Környéki Törvényszék.

2013. augusztus 06. 15:27

A tanácsvezető bíró hangsúlyozta: erkölcsileg elvetendő, egyetlen országban sem megengedhető, hogy valakik, egy etnikum megrendszabályozása, megzabolázása, megfélemlítése céljából szövetkezzenek bűncselekmények elkövetésére.

A rasszista indíték nem csak a tanúk vallomásaiból nyilvánvaló, de még maguk a vádlottak sem tagadták – tette hozzá. Mindezek miatt az emberölések egyik minősítése az aljas indok, emellett a bíróság még több emberen, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, részben 14. életévét be nem töltött személyek sérelmére elkövetettnek is minősítette az élet elleni cselekményeket.

Összesen 48 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Reeves
2013. augusztus 07. 12:59
Nekem is új info: Halucinger Gusztáv, katonai karrierjét később: Jáni Gusztáv néven (Horthy főkatonája), a Don-kanyari pusztulás vezére. Szóval a Doni katasztrófát, amivel azóza is a náczi hadvezetést vádolják, azt is egy "kiválasztottnak" köszönhetjük Ennek fényében különös megvilágításba kerül Jányi hírhedt hadiparancsa (amit később a felháborodás hatására visszavont): 2. Vegye tudomásul mindenki, hogy innen sem betegség, sem sebesülés, sem fagyással el nem engedek senkit. Azon a területen, hol gyülekezésünket elrendelték, hol az újjászervezést végrehajtjuk, ott marad mindenki, míg meg nem gyógyul, vagy el nem pusztul. 3. A rendet és a vas fegyelmet a legkeményebb kézzel, ha kell a helyszínen való felkoncolással, de helyre kell állítani. Ennél kivétel nincs, legyen az tiszt, vagy rendfokozat nélküli honvéd, aki parancsomnak nem engedelmeskedik, az nem érdemli meg, hogy nyomorult életét tovább tengesse, és nem engedem, hogy szégyenünket bárki is tovább nagyítsa." Ilyen parancsot magyar (érzelmű) katonatiszt nem ad ki, főleg nem minusz 40 fokos hidegben, hiányos felszerelésű katonáknak
Thomas Müller
2013. augusztus 06. 17:20
Isten adjon erőt a négy hazafinak, mártírnak a csapás elviselésére, bármilyen bűnt is követtek el. Bár nyilván számoltak ezzel a büntetéssel, és vállalták a kockázatot ügyükért.
József42
2013. augusztus 06. 17:07
"A cigányságról A cigány népesség eredetéről több középkori legenda született, és érdekes módon sok párhuzamot mutat egy másik népességgel, a Krisztus utáni zsidósággal a szimbolikus-mitologikus történetük. Egyesek szerint – mivel „vályogvetők” voltak Egyiptomban – a cigányság a „tizenharmadik zsidó törzs”, illetve „Sába királynőjének és Salamonnak” frigyéből származó száműzött népség. Ezért volt sok helyen „Egyiptom hercege” stb. címe az egyes cigány vezetőknek, sőt innét ered az angol „gypsy” elnevezés is. A népek szimbolikus történetében a letelepedettség és a vándorlás sajátos jelentménnyel bír – gondoljunk csak Káin és Ábel történetére. A vándorláson belül a „kóborlás” (a célt tévesztett száműzetés: kainiták, rabbinikus judaizmus, cigányság) a büntetéssel függ össze, míg a kiszakítás és a processzió a célra irányítottsággal (Ábrahám meghívása, Árpád honfoglalása stb.). A cigányok „szent állata” a varjú. Egy dögevő vészmadár, ami jól kifejezi nemzetkarakterüket. Szét kellett szóródni a varjúfiókáknak a cigány népmonda szerint, mert Istent megbántották. Hasonló ez a „kóbor zsidó” legendájához, aki a Krisztust káromolta a kereszten. Amíg meg nem tér hozzá, addig bolyongania kell a népek között, és nyugalmat sehol sem talál. A cigányok egyes néptörzsei magukat „kale”-nak hívják. Ez „feketét” jelent az ind nyelvekben. Összefügg Káli istennő személyével, aki a pusztítás, halál, dögvész istennője. Van egy pária (kaszton kívüli) népcsoport Indiában, amely kóborol, az asszonyaikat már gyermekkorban prostitúcióra adják, vérfertőzésben élnek, varázslással, meg kisegítő, vásári kézművességgel (pl. rézműves) foglalatoskodnak, dögevők stb. Őket is így hívják. Megjelenésük baljós előjel ott. A „varna” szó maga színt jelent szanszkrit nyelven. Ezt nevezték el a portugálok kasztnak (osztálynak). A magasabb varnáknak világosabb szín felel meg. A négy varnán (brahmin – pap; ksatrya – harcos; vaisnava – polgár; surda – szolga) kívül vannak a „kaszton kívüliek”, akik tisztátalanok, érintkezni velük tilos. Ők a páriák. A varnákon belül több ezer hivatás szerinti „dzsáti” van. A görög „asztignoi” kifejezés, érinthetetlent, törvényen kívülit jelent. Ebből ered a „cigány” kifejezés. Van egy sajátos cigány folklór Franciaországban, a legnagyobb, kizárólagosan cigány búcsújáróhelyen. Ez a Rhone deltájában van. Marie-sur-Mar (Tengeri Mária) a hely neve. Három ereklye van ott. Mária Salome, Mária Magdaléna és Szent Sára. Szent Sára a cigányok szerint egyiptomi szolgálóleány, azaz cigány volt, akikkel együtt jött a két Mária az evangéliumot hirdetni Galliába, Szent Polikárp püspök tanítványának, Lyoni Szent Iréneusznak segedelmére. A nyári napfordulókor, amikor sötétbe vált a világosság, van egy sajátos szokásuk. A Kale Maria (Fekete Mária) szobrot feldíszítik, ilyenkor esküvőket, keresztelőket is tartanak. A szobrot megmerítik a deltában, és rituális mosakodást csinálnak itt. Hasonlóan, ahogy a hinduk a Gangesz deltájában. A szimbolikus népkarakterológián kívül a cigányság a beltenyészet, a biológiai analógiával élve 90%-ban parazita létmódot folytató tevékenységével, és az ezzel együtt járó nemi, párválasztási szelekció („ki a menő csávó”, „ki a sukár a csaj”) évszázados hatása révén mint „népfaj” sajátos amalgám-ötvözetté alakult. Ez nem jelenti azt, hogy egyénileg nincsenek kivételek közöttük, de a szenttamási „ut in pluribus” (ahogy lenni szokott) elv szerint a cigányság parazita létmódja szerint nem élhet együtt a magyarsággal tartósan mint cigány. (Az egyéni kitérés lehetősége adott, mert az ember egyediség és személyiség is, túl a népiségi-kultúrális, vagy biologikumi-rasszbeli szövétnekén.) Maga a „cigánykodik”, „cigányútra megy” kifejezés is megjelöli, hogy ez életmódot kifejező szó lett, amely több (szinti, roma), indiai eredetű népcsoport gyűjtőneve lett Európában, akik önmagukat szigorúan elkülönítik egymástól. Nem-cigányra is mondják, hogy cigány. Ez olyan gyűjtőnév lett, mint ahogy régen a „vlach” nomád havasi pásztort jelölt, és a balkano-latin népcsoportokon (arumének, rumánok-románok, macedo-vlachok stb) kívül ezt délszláv, ruszin, sőt magyar, székely csoportokra is használták az oklevelek. (Emlékeztetőül: vlach => blach => venét, vend, windisch => white => havasi, hegyi. Havasalföld => Wallachia) Így lett a „cigány” megnevezés alapvetően életmód jelzője, mely életmód az antiszociális mélyrétegeket jelöli. Így a „cigányság” nem integrálható, csak egyes cigány származású emberek. Hogy ez mennyire nem csupán neveltetés, életkörülmény, szocializáció kérdése, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 100 mélyszegénységben élő magyar közül 30-40 fog antiszociálisan élni, míg eközben cigány 90. Ez pedig csakis az átöröklődő genetikai hajlamosítások (diszpozíciók) által magyarázható, amely egyes népcsoportokban szignifikánsan magasabb. Mindezt egyedül az arisztotelészi-szenttamási emberkép tudja helyesen értelmezni. A gazdag ill értelmiségi pályára állott cigányok többsége is vagy csencseléssel, sefteléssel (leánykereskedelem, lopás, színesfémtolvajlás) lett gazdag, vagy pedig ingyenélő, nemzetellenes tevékenységet (szociológus, „közíró”, romológus) folytat. A kivétel erősíti a szabályt. Itt most nem a zenész romungrikra kell gondolni, amely külön dzsáti a cigányságon belül, még rasszjegyeik is szignifikánsan eltérnek."
ballada
2013. augusztus 06. 16:29
Ha olyat tettél, ami védhetetlen, akkor vádold meg vele az ellenfeledet.Mszp taktikája.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!