Van amiben még az Európai Bizottság szerint is sikertörténet lett Magyarország az uniós tagállamok között
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
A gazdaság gyorsan lábal ki a válságból a KSH részletes GDP-adatai szerint, már 4%-ponttal gyorsabban nőtt hazánk gazdasága, mint az euróövezet.
A második negyedévben 2,7%-kal nőtt a magyar gazdaság a január-márciusi időszakhoz képest, miközben az előző év azonos időszakához viszonyítva szezonálisan igazítva 17,7%-kal növekedett – derült ki a KSH részletes GDP-adataiból, írja a Portfolio. Hozzátették: a részletes adatközlés megerősítette az előzetes becslést. A növekedéshez érdemben hozzájárult az ipar, a szolgáltató szektor, valamint az építőipar is. A növekedési adat megerősíti, hogy a magyar gazdaság gyorsan lábal ki a válságból és
A következő időszakban már várhatóan érdemben lassabb lesz a növekedés üteme, mint most, hiszen a második negyedévet a bázishatás is segítette (a koronavírus-válság a tavalyi ugyanezen időszakot érintette leginkább), ugyanakkor a GDP továbbra is érdemben növekedhet, írják.
A magyar gazdaság gyors kilábalásának köszönhetően a GDP elérte a válság előtti szintet az idei második negyedévben. A koronavírus-járvány harmadik hulláma ellenére a bővülés robusztus volt, amit jelez, hogy az év első három hónapjához viszonyítva 2,7%-kal nőtt a magyar gazdaság.
Termelési oldal
Az ipar teljesítménye közel 37, ezen belül a feldolgozóiparé 40%-kal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. „A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a közútijármű-gyártás növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez” – áll a KSH közleményében. Részletezték: az építőipar hozzáadott értéke 18,4, a mezőgazdaságé 1,1%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 12,4%-kal lett nagyobb. A legerőteljesebb növekedés a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, illetve az egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban történt. Mindez nem meglepő, hiszen a turizmusnak gyakorlatilag a padlóról kellett felállnia, miután a járvány első hullámában gyakorlatilag nem létezett az ágazat. Nagyot,
Felhasználási oldal
A háztartások tényleges fogyasztása 9,9%-kal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 7,5%-kal nagyobb lett, a közösségi fogyasztásé 0,5%-kal mérséklődött. A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 8,1%-kal magasabb lett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás a 8,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. „Az építési beruházások volumene kismértékben, a gép- és berendezésberuházásoké nagymértékben nőtt. A beruházásokon belül a legnagyobb bővülés az építőiparban és a szolgáltatási ágakban történt” – áll a jelentésben. A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 19,7%-kal nőtt. A növekedéshez hozzájárult a külkereskedelmi forgalom is. Az export volumene (33%) erőteljesebben bővült, mint az importé (23,4%). Ezen belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 20,3%-kal nőtt, importja 3,4%-kal csökkent.
Növekedési előny
Összességében a második negyedév folyamatai alapján az látszik, írják, hogy a magyar gazdaság kifejezetten erős teljesítményt mutat. A GDP növekedése ebben az időszakban meghaladta az eurózóna átlagos teljesítményét is. A koronavírus-válság előtti időszakban a magyar gazdaság növekedése gyorsabb volt az eurózónáénál, amit a járvány megtört (elveszett a növekedési előny). Most viszont 4%-ponttal gyorsabban nőtt a magyar gazdaság, mint az euróöveztet. A következő időszak nagy kérdése, hogy ezt a növekedési előnyt meg tudja-e tartani a magyar gazdaság. A kifejezetten erős második negyedéves GDP-adatok után a legtöbb elemzőház javította az idei magyar növekedésre vonatkozó előrejelzését, és most úgy számolnak, hogy a 7%-os GDP-növekedés elérhető 2021-ben.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt