Szakértő az újabb amerikai megfigyelési botrányról: baráti országok vannak, baráti titkosszolgálatok nincsenek

Magyar, izraeli és dél-koreai hivatalos személyiségeket is megfigyelt az amerikai hírszerzés, írtuk meg kedd reggel az Economist információi alapján. A sajtóinformációkra reagálva Thomas Rid, a Johns Hopkins Egyetem szakértője úgy fogalmazott, „ez lehet az utóbbi egy évtized egyik legjelentősebb hírszerzési botránya”. 

„Semmi meglepő sincsen abban, hogy az Egyesült Államok a világ minden országára kémkedik – még angolszász szövetségeseire is, nemhogy a »mezeibb« szövetségesekre” – írta az ügyről a minap Demkó Attila. A MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója szerint „minden normális ország megtenné ugyanezt”, a hír pedig csak azoknak okozhatott meglepetést, „akik hisznek a mesékben”. 

„Egy volt Moszad-főigazgatót idézve arra emlékeztetnék; baráti országok vannak, de baráti titkosszolgálatok nincsenek” – ezt már Horváth József mondja lapunknak. Az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója szerint tudomásul kell venni, hogy

Emlékeztetett: néhány éve kiderült, hogy Angela Merkelt és a „fél német kormányt” lehallgatták az amerikaiak, bónuszként még a franciákat is. Ha technikailag képesek voltak arra, nem lepődhetünk meg, hogy bepróbálkoznak a magyar kormány kapcsán is, különösen, hogy a magyar kabinet politikája nem éppen Washington kedvére való, mutat rá a szakértő. 

Kérdésünkre, hogy mekkora bizalmi válságot okozhat mindez a nyugati szövetségi rendszerben, Horváth József azt válaszolja, egy felelős politikus tisztában van azzal, hogy ha olyan politikát folytat, megfigyelhetik. Mindaz, ami kiderült, bizalmatlanságot okozhat ugyan, de ezzel számolni kell, összegez. 

A megfigyelésnek és információgyűjtésnek „száz módja van”, az eddig nyilvánosságra került információk alapján pedig nem tudhatjuk, hogyan dolgoztak az amerikaiak, mondja a szakértő. Lehetett szoftveres megoldás, vagy

Ma már az is lehetséges, hogy a megfigyelt készülék tulajdonosának meg sem kell nyitnia egy szoftvert sem, mégis aktiválódik rajta a kémszoftver. A világ vezető technikai nagyhatalmai nem osztják meg a top high-tech eszközeiket, csak akkor adják át a szövetségeseiknek, ha nekik van már egy még jobb, még modernebb, mondja Horváth József. 

Arra azonban felhívja a figyelmet, most minden titkosszolgálatnak lépnie kell, hogy ezután hatékonyabban tudja megvédeni saját állami vezetőit, ennek pedig megvannak a technológiái. Amikor a Snowden-botrány kirobbant, egy „bizonyos Vlagyimir Putyin utasította szolgálatait”, amelyek ezt követően a leginkább szenzitív ügyekben lecsatlakoztak az internetről, megszabadultak a korábban használt számítógépektől és visszatértek a mechanikus írógépekkel papírra vetett dokumentumok világához. „Néha a faék egyszerűségű megoldás számít jó megoldásnak”, mutat rá az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója. 

Nyitókép:  OLIVIER DOULIERY / AFP