A nemzeti kisebbségekért küzdünk az Európa Tanácsban

Maráczi Tamás írása a Mandiner hetilapban.

Az Európai Uniónak a jogegyenlőség szempontjából az európai nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása terén több évtizedes tartozása van. A közép-európai országok az uniós csatlakozástól várták, hogy ismert nemzetiségi konfliktusaikra megoldást találnak, a közösségen belül mindenkire kötelező uniós szabályok majd rendet tesznek. Ilyen szabályok azonban a mai napig nem léteznek az EU-ban, így a tagállamok sincsenek kötelezve arra, hogy betartsák a papíron megfogalmazott elveket.

A nemzeti kisebbségvédelmet két, még a kilencvenes években született jogi dokumentum szabályozza, egyik sem uniós szabályzat, mindkettőt az Európa Tanács keretei között alkották meg: az európai kisebbségvédelmi keretegyezmény, illetve a regionális és kisebbségi nyelvek chartája. „Ezekre mondjuk, hogy kötelezők; valójában bár kötelezők, nem kikényszeríthetők” – magyarázza lapunknak a probléma okát a szomszédságpolitikáért felelős miniszteri biztos. Kalmár Ferenc szerint a két egyezmény aláírásával egy tagállam vállalja a bennük foglaltak betartását, a gyakorlat azonban az, hogy amikor háromévente ellenőrzik ezt, a hiányosságok megállapításán kívül az Európa Tanács Miniszteri Bizottságában más nem történik, a szabályok be nem tartásának nincsenek következményei.

A magyar kormány régi célja, hogy az eseti jogérvényesítés helyett a nemzeti kisebbségek jogait végre uniós szinten, egységes keretben, minden tagállamra kötelező érvénnyel szabályozzák. Az Európai Bizottság részéről azonban ez egyelőre süket fülekre talál. A legutóbbi polgári kezdeményezés, az őshonos nemzetiségek védelméről szóló Minority SafePack ügye jól mutatta ezt a közömbösséget a testület részéről: a szükséges számú támogató aláírás meglett, az Európai Parlament is az ügy mellé állt, mégsem lett belőle uniós szabályozás, mert a bizottság szerint neki nincs jogalkotó kötelezettsége ez ügyben, a kisebbségvédelemnek már megvannak az intézményei.

Az uniós jogalkotásra egyetlen szervezetnek lehet jelen esetben még hatása, ez pedig az EU-tól független Európa Tanács. A földrész vezető emberi jogi szervezetének fel­adata, hogy ellenőrizze az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia érvényesülését az európai államokban. Ajánlásait elvileg az EU-nak figyelembe kellene vennie, a gyakorlatban azonban nem válnak kötelező érvényű passzusokká az uniós jogban. Az Európa Tanács május 21-én munkáját megkezdő magyar elnöksége azt a trendet szeretné megerősíteni, hogy az ajánlások kerüljenek be az uniós jogba és ezzel a tagállami szabályozásokba, ehhez azonban az Európa Tanács és az Európai Unió közötti együttműködést kell szorosabbra vonni – fejtette ki lapunknak a miniszteri biztos.