Hatalmas sportdiplomáciai siker volt, hogy Budapest egy évtizeddel ezelőtt elnyerte a párbajtőr-Grand Prix éves rendezésének lehetőségét. A tavalyi bravúr magyar színekben ezúttal megismétlődött: Kun Anna vívónk ezüstérmet szerzett.
2023. március 15. 21:02
p
0
0
0
Mentés
Balázs Boldizsár írása a Mandiner hetilapban
Ha csak Magyarországon lenne a legnépszerűbb vívófegyvernem a párbajtőr mind a nézettséget, mind az indulószámokat nézve a gyerekektől a veteránokig, azt könnyedén megértenénk. A kardozó Szilágyi Áron túl nagy fölénnyel nyeri az olimpiai döntőket ahhoz, hogy maradjon izgalom a nézőnek. A párbajtőröző Imre Géza riói lélektépő drámáját viszont aki látta, sosem feledi. Azonban szerte a világon a párbajtőr a legnépesebb fegyvernem. Ez sokadszor derült ki Grand Prix március második hétvégéjén rendezett magyarországi fordulójában: több mint hatszáz nevezőt regisztráltak, ami világrekord.
Hogy mi az egyetemes ok? (Nem mintha Imre Géza riói drámája ne lenne egyetemes sportkulturális kincs.) A párbajtőrvívás szabályainak letisztult egyszerűsége. Szúrd meg az ellenfelet, mielőtt ő megszúrna téged. Nincsenek kikötések, hogy hol, nincsenek előírások, hogy melyik akció érvényes. Emiatt nem szükséges nagy vívómúlt egy országban – amely megtanítja a kard-, illetve tőrszabályok finom, konszenzuális értelmezésére a vívókat – ahhoz, hogy érdemi sikereket érjen el párbajtőrben. Ha egy gyerek gyors reflexszel, pontos térérzékkel, sima idegrendszerrel és jó stratégiaszimattal születik bárhol a földön, világklasszis párbajtőröző lehet belőle. Bizonyítékként álljon itt mondjuk Rubén Limardo neve: ő London olimpiai bajnoka és a tavalyi budapesti GP férfiversenyének lenyűgöző győztese. Venezuelai. Vagy nézzük a legutóbbi olimpiát, ahol a párbajtőraranyak fele Ázsiába került: női egyéniben kínai bajnokot avattak, férficsapatban Japán nyert. Azóta a női világranglista első három helyezettje ázsiai.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Orbán Viktor miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai államfőt fogadja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren május 8-án. A kínai elnök három napot tartózkodott Magyarországon állami látogatáson a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján. A tárgyalások eredményéről Közélet rovatunkban olvashatnak részletesen.