Nem semmisíti meg az AB a takarékszövetkezeti törvényt

2014. július 08. 12:25

Az Alkotmánybíróság elutasította a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló egyik bírói kezdeményezéseket – derül ki az Ab honlapján kedden közzétett határozatból.

2014. július 08. 12:25

A Veszprémi Törvényszék bírája a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény több bekezdése alkotmányellenességének megállapítását kérte, és azt, hogy ez alapján a törvény egészét semmisítsék meg visszamenőleges hatállyal.

Az Alkotmánybíróság az indítványnak csak egyes pontjait tartotta érdemi elbírálásra alkalmasnak, mivel az eljáró bíró csak azon jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítására tehet indítványt, amelyet a konkrét ügy elbírálása során kifejezetten alkalmaznia kell vagy kellene.

Az Ab kedden a másik, a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezést is elutasította, mert az Ab álláspontja szerint nem felelt meg a konkrét normakontrollra vonatkozó feltételeknek – olvasható a kedden közzétett végzésben.

A Fővárosi Törvényszék bírája – aki a magyar állam és társai ellen jogalkotással okozott kár megtérítése miatt indított perben járt el - egyedi normakontroll eljárást kezdeményezett a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényt érintően, és annak visszamenőleges hatályú megsemmisítését kezdeményezte.

Az Ab indoklásában hangsúlyozta: a kezdeményező bíró nem a saját eljárásában felmerülő alkotmányossági aggály(oka)t fogalmazott meg, – a kibocsátott hiánypótlási végzésben foglaltak ellenére – nem mutatta be, hogy a támadott jogszabály, vagy annak konkrét rendelkezései hogyan függenek össze a konkrét bírósági eljárással és döntéssel. Ebben az ügyben az indítványozó bíró kifejezetten a törvény egészének a megsemmisítését kérte, de a kérelem tartalma alapján az állapítható meg, hogy a per eldöntése során a támadott törvény egészét nyilvánvalóan nem alkalmaznák – fűzi hozzá az Ab.

Az Alkotmánybíróság mindkét ügyel kapcsolatban megjegyzi határozataiban, hogy az integrációs törvény egyes rendelkezéseinek alaptörvénnyel való konformitását alkotmányjogi panaszok alapján egy másik ügyben már megvizsgálta, és egyes rendelkezéseit megsemmisítette, vagyis az ügy részben ítélt dolognak minősül.

Összesen 6 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
tabakur
2014. július 11. 00:51
Jó Magyarországban ilyen az alkotmány. Tehát az állam a tulajdonosok ellenére egy cégben tőkét emel és átveszi az irányítást. Utána színlelt pályázattal a vagyont odaadja valaki másnak megkárosítva az eredeti tulajdonosokat. Rákosi Matyi bácsi csettintene,hogy ügyes.
Fahrenheit 451
2014. július 08. 16:45
"az eljáró bíró csak azon jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítására tehet indítványt, amelyet a konkrét ügy elbírálása során kifejezetten alkalmaznia kell vagy kellene." ezt kéne eltörölni, hogy egy bíró indokoltan még csak nem is kérheti.
liberálzöld.
2014. július 08. 15:49
Huhhh. Már azt hittem, hogy de!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!