Szó sincs a menedékkérők jogellenes korlátozásáról – Völner Pál a Mandinernek

Kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság, mert szerintük a koronavírus-járványra tett válaszlépések keretében bevezetett új menekültügyi eljárások sértik az uniós jogot. Miután az Európai Bíróság felszámolta a határmenti tranzitzónákat, a kormány új szabályozást vezetett be. Így már a hazánkon keresztül Európába készülő bevándorlóknak az unió területén kívüli nagykövetségeinken szándéknyilatkozatot kell benyújtaniuk. A továbbiakról Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium miniszterhelyettesét kérdeztük.

***

Meglepődtek?

Nem különösebben. De nézzük röviden, hogyan jutottunk idáig! Még 2013-ban változtatták meg a Dublini Egyezményt, és a menedékkérők őrzött szállásait meg kellett nyitni. Az ebből fakadó lehetőségre a gazdasági bevándorlók is ráéreztek, és bekövetkezett a 2015-ös migrációs roham. Miután Magyarország továbbra is eleget kívánt tenni a schengeni követelményeknek, lezártuk a határt, és kialakítottuk a tranzitzónákat, ahol sor kerülhetett a kérelmek elbírálására. Csak az mehetett tovább, aki megszerezte a szükséges engedélyt.

A tranzitzónákra mondta azt az Európai Bíróság, hogy ez fogvatartásnak minősül.

Csakhogy a tranzitzóna valójában nyitott volt, mégpedig Szerbia felé. Az Ilias és Ahmed kontra Magyarország ügyben ezt még az Emberi Jogok Európai Bírósága is elismerte, kimondva: a tranzitzóna nem számít fogvatartásnak. Furcsa, hogy a luxembourgi Európai Bíróságon idén májusban ezzel teljesen ellentétes döntés született. Mindenesetre eleget tettünk az ítéletnek, ám mivel a céljainkhoz ragaszkodunk, bevezettük az új rendszert. Így nem a határon, hanem az Unió területén kívüli külképviseleteinken lehet benyújtani a menedékügyi kérelmeket. Ám a korábbi tapasztalatok alapján már sejteni lehetett, hogy ez sem fog megfelelni a bizottságnak.

Az EB szerint a kormány jogellenesen korlátozza a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést. Erről mit gondol?

Szó sincs jogellenes korlátozásról, a kérvényeket továbbra is be lehet adni, az érintett szervek tudnak dönteni, nincs semmiféle jogsérelem, nem kerül senki hátrányosabb helyzetbe. Sőt, biztatnám a többi tagállamot, hogy tegye lehetővé a külképviseleten való kérelmezést. Ideje lenne tiszta vizet önteni a pohárba!

Nemrég láthattuk, hogy egy Európába illegális úton, Lampedusa szigetén keresztül érkező merénylő gyorsan és akadály nélkül el tudott jutni Franciaországba, ahol borzalmas tragédiát okozott. A szélsőségesen liberális elvek alapján történik a jelenlegi menekültügyi döntéshozatal, a fundamentalista muszlim terroristák viszont a keresztény, hívő emberek torkát vágják el. Hétfőn éppen Bécsben ontották ki ártatlan emberek életét egy újabb terrortámadásban. A folyamat pedig láthatóan nem áll le, vasárnap hét hajóval nagyjából négyszáz migráns kötött ki Lampedusán, akik ugyanazon az útvonalon jöttek Európába, mint a nizzai merénylő.

és akkor Soros György és a különböző nemzetközi szervezetek pénzéből megfizettetve magukat minden kockázat nélkül hozhatnák a migránsokat Európába. Mi a különbség a két tevékenység között? Nekünk Magyarország és a magyar emberek biztonsága a legfontosabb. Ezt meg fogjuk védeni a migrációval és a globális járványhelyzet kihívásaival szemben is.

Most mi következik az új kötelezettségszegési eljárásban?

A Bizottság hivatalos felszólítást küldött, amelyre a kormánynak december 30-ig kell válaszolnia. Lefolytatjuk velük az egyeztetéseket, de mivel az álláspontunkon nem változtatunk, valószínűleg ez az ügy is az Európai Bíróság előtt fog kikötni.

Rég hallottunk a kvótákról. Az újabb átfogó uniós migrációs csomagot továbbra sem támogatja a kormány?

Bár kétségtelenül van elmozdulás, azzal, hogy a kitoloncolások lebonyolítását a migránsokat elutasító tagállamokra bízná Brüsszel, lényegében a saját tehetetlenségéből eredő feladatokat akarná ránk testálni. Nem tudjuk elfogadni a javaslatot, ez nem más, mint egy bújtatott kvótarendszer. Az Európai Tanácsban jelezzük is majd aggályainkat a jogalkotási folyamat során. A mi álláspontunk változatlan: nemet mondunk az illegális migrációra, megvédjük Európa határait, ahogy ezt a magyar emberek többször kifejetették az elmúlt évek során. A magyar rendőrök a mögöttünk hagyott hétvégén is több, mint ötszáz migráns ellen intézkedtek.

Az Európai Bíróság nemrég a lex CEU-t is elkaszálta. Hogyan tovább?

A felsőoktatási törvénymódosítás kapcsán az új szabályozás még nem készült el, az ügyben Innovációs és Technológiai Minisztérium az illetékes, de nyilvánvalóan egy uniós szabályozást veszünk majd alapul. Ahogy azt Palkovics László miniszter éppen a Mandinernek nyilatkozta: a tervek szerint a külföldi akkreditációjú egyetemek csak akkor működhetnek és adhatnak majd ki diplomát Magyarországon, ha egy magyar felsőoktatási intézménnyel együttműködést alakítanak ki. Mindenesetre a brüsszeli bürokraták számára tükörbe nézésre mindenképp jók lehetnek ezek az ügyek, egyben példák a kettős mércére. Amerikai diplomát ugyanis, amerikai képzés nélkül, máshol sem tudnak kiadni Európában, de másokkal szemben nekünk ezt felróják. Egyértelmű, hogy Soros György és egyeteme más megítélésé alá kerül az Európai Bizottságnál. Hozzáteszem, a vonatkozó magyar törvény tucatnyi, Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézményt érint, de legtöbbjüknek nem jelentett gondot megfelelni ennek a jogszabálynak.

A szintén megsemmisített civiltörvénynek mi lesz a sorsa?

Az uniós bíróság döntésének természetesen minden esetben, így a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló jogszabálynál is eleget teszünk, ha kell, egyeztetünk, megtesszük a szükséges lépéseket. Ahogy már korábban nyilatkoztam, ettől függetlenül

Márpedig a Soros-hálózat átláthatóságára minden korábbinál nagyobb szükség van, és ebben csak megerősítettek minket az elmúlt időszak eseményei. Ebből nem engedünk.

Fotó: MTI/Kovács Attila