Elemzők az EU-csúcsról: Alacsonyak az elvárások

2012. december 13. 11:14

A válságból való kilábalás alapköve lehet a bankunió, ami a csütörtöki, brüsszeli EU-csúcs egyik témája lesz. A szakemberek szerint az egységes rendszer a jövőben megelőzheti a kedvezőtlen gazdasági helyzetek kialakulását, az egyes országok eltérő álláspontja miatt azonban hosszú vitára lehet számítani a megállapodás előtt. Tudósításunk Brüsszelből.

2012. december 13. 11:14
Bánlaki Dalma Stella

A válsághoz vezető pénzügyi buborék kialakulása, a banki hitelek elapadása nem köthető az euró bevezetéséhez. Az Európai Unió rendszerhibája volt ugyanakkor, hogy nem tudta kezelni az egyes eladósodott országokat – idézték fel a Bruxinfo munkatársai szerdán Brüsszelben. Fóris György és Gyévai Zoltán emlékeztettek azonban, hogy a megoldásokat keresve már 2009-ben a jelenlegi irányba indult el az unió. Mint mondták, a gazdasági válság kezelése nemzetközi kompetencia, az egyéni megoldások szétverhetik az EU-t.

Darvas Zsolt szerint az euró első nyolc-kilenc éve különös helyzet volt; minden szereplő hibázott: az EU, a piacok, a hitelminősítők egyaránt rosszul mérték fel a kialakult állapotot. Mostanra megtanultuk a leckét – hogy miért kockázatos az államadósság az unión belül – így várhatóan már fel tudjuk mérni a jövőben rejlő problémákat – tette hozzá a Bruegel gazdasági elemzője.

Buborék

A válság rendezésére a bankunió, valamint a kék és piros eurókötvény bevezetése jelenthet megoldást. A túlzott szankciókat – vagy például az adóharmonizációt – Darvas ellenzi, véleménye szerint azt a piacokra kell hagyni. Az EU funkcióját inkább a „helyes út” meghatározásában látja. A közgazdász később pontosított: a szerkezetet, az alapvetéseket meghatározó EU-t képzelne működőképesnek a jövőben.

A Bruxinfo munkatársai szintén a válság gyógyszereként emlegették a bankuniót, amely a további gazdasági buborékok kialakulását is megelőzheti. Mint mondták, a cél, hogy év végéig elkészüljenek ennek jogszabályi keretei. „Az Amerikai Egyesült Államok azért optimális valutaövezet, mert létezik az egység és a mobilitás. Az EU is a föderáció felé halad, bár az Európai Egyesült Államok nem fog megvalósulni” – jelentették ki. Hozzátették: az EKB központi felügyelete a támogatásra szoruló, és a rendszer jellegű bankokra fog kiterjedni elsősorban.

Nem esik szét

Darvas Zsolt felhívta a figyelmet: két dolog miatt nélkülözhetetlen a bankunió. Egyrészt a közös piac logikája alapján az EU-n belül nagyon nagy mértékben összefüggenek a bankok (bár nyilvánvaló, hogy az Egyesült Királyság semmihez nem fog csatlakozni); másrészt mert az eurózóna válságának logikája szerint az államháztartás, a költségvetések és a bankok egymásra vannak utalva. „A bankunió segíthet megelőzni a jelenlegihez hasonló kedvezőtlen gazdasági helyzet kialakulását” – mondta.

Darvas a piacok nyugtalanságára sem számít, éppen az alacsony elvárások miatt. „Nehéz lenne alulmúlni a tervezett adatokat, amíg nem érkeznek sorozatos rossz hírek az egyes országok helyzetéről” – mondta. A szakember ugyanakkor komoly kockázati tényezőként tekint Görögországra; úgy látja, mindössze a GDP 10 százalékával csökkenhet az államadósság a kötvények visszavásárlásával. Ha tovább esik a GDP – amire az IMF is egyre inkább számít – az visszavetheti a helyi befektetéseket, ami az ország unióból való kilépéséhez vezethet. Amíg bizonytalan az ország kilépése, addig nem lesznek beruházások sem, azok pedig elengedhetetlenek a görög gazdasági stabilitáshoz. Ez persze társadalmi feszültségekhez is vezet – foglalta össze a közgazdász. A Bruegel munkatársa a ciprusi bankokra gyakorlatilag keresztet vetett, ám megjegyezte: a kis ország csak kis tényező.

„Azon pesszimisták közé tartozom, akik szerint az eurózóna egyben fog maradni” – mondta, majd az EU-csúcsok történetére hivatkozott. Felidézte: minden jelentősebb válságszituációban sikerült megoldást találni, ami legalább elodázta az összeomlást. Emlékeztetett az EKB egy korábbi kijelentésére is, mely szerint a Központi Bank mindent meg fog tenni az eurózóna megtartása érdekében.

A tagállamok és a regionális sokk

Az olaszországi helyzetről Darvas úgy vélekedett: az kritikus, de sokkal jobb, mint Spanyolország vagy Portugália helyzete. Mint mondta, Olaszország a múltban is képes volt magas költségvetési hiányát kezelni. Felidézte: a piaci nyomásra az olaszok az elmúlt években is képesek voltak radikális döntéseket hozni a költségvetés javítása érdekében. Ugyanakkor a nettó külső tartozások magasabbak a GDP 20 százalékánál; az állami és a magánszektor is eladósodott a külföld felé – hívta fel a figyelmet. „A politikában persze bármi történhet, amit Berlusconi csinál, az lassan tragikomikus” – tette hozzá. Ha Olaszország elővigyázatossági csomagot kérne, csak rövid lejáratú kötvényeket kezdene kibocsátani, akkor elvileg megmenekülhetne, ennek azonban kedvezőtlen fogadtatása lehetne például Németországban – mondta Darvas.

„Bármilyen sok rossz hír érkezik Franciaországról, az adatok nem adnak okot aggodalomra, a piacok továbbra is bizakodnak” – vélekedett. Szerinte ez a bizalom nem alaptalan, az ország szükség esetén képes lenne a gazdasági helyzetet javító döntéseket hozni. „Bár az utóbbi években valóban vesztett Németországhoz viszonyított pozíciójából, ez a veszteség nem mérhető Olaszország vagy Portugália veszteségéhez.”

Kérdésre válaszolva a közgazdász Magyarországra is kitért. „Elég sok országban van már bankadó, Magyarországon a bankadó magas szintje és előreláthatólag hosszú időtartama jelenti a problémát.” Mint mondta, a magas adó a hitelezést vetheti vissza, ami pedig a növekedésre hat kedvezőtlenül.

A kétszintes EU-ról a közgazdász úgy vélekedett: elkerülhetetlen. „Lesz egy szorosabb EU-integráció, habár elképzelhető, hogy erre tíz-húsz év múlva nem lesz szükség” – mondta. Véleménye szerint az elsődleges kérdés most az, hogy mennyire lesz szoros az összefogás.

Nem lesz nagy durranás

A német alapállás a merkeli tétel: a minőségre kell koncentrálni, nem a mennyiségre – emlékeztetett Brüsszelben Darvas Zsolt a csütörtök-pénteki EU-csúccsal kapcsolatban. A Bruegel gazdasági elemzője ezért, illetve a bankunióval kapcsolatban kialakult országok közti heves vita miatt sem számít jelentős előrelépésre a következő napokban. Hozzátette: a piaci nyomás is enyhült a témában.

A Bruxinfo munkatársai szerint, ha a gazdasági kormányzásban sikerül két éven belül elérni, amit most kitűztek, az hatalmas eredmény. „A dilemmában benne van az integráció fájdalma.” Gyévai Zoltán emlékeztetett: mindeddig alapvetés volt, hogy a tanácskozások során nem beszéltek a végeredményről - mert akkor már az első lépéseknél elakadtak volna -, csak haladtak lépésről lépésre. Ez a logika azonban pár hónapja felborult; a szereplők iránytűt kértek, mert a bizonytalanság veszélyessé kezdett válni.

Hasonlóan szerény várakozásokkal áll a csütörtök éjszaka elé Györkös Péter, a brüsszeli Állandó Képviselet nagykövete: „fontos köztes lépcső a mostani csúcs, de nem egy nagy durranás”. Mint mondta, az Európai Tanácsnak a csütörtök-pénteki üléseken lehetősége lesz a jövőbe tekintetni. Györkös ugyanakkor szintén úgy látta, hogy hosszas vita alakulhat ki azzal kapcsolatban: a gazdasági unió terén merre kell majd mozdulni. A témával „a tagországi szuverenitás legérzékenyebb mezőnyébe lépünk, a problémák automatikusan keletkeznek” - jegyezte meg.

A szakember emlékeztetett: arról, hogy Magyarország hogyan viszonyul majd az egységes felügyeleti rendszerhez, nem kell most dönteni. A csúcs további témái között a növekedést, az EU-védelempolitikát, illetve külpolitikai témákat, így például Szíria helyzetét említette.

Összesen 5 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Soma
2012. december 13. 21:43
"az egyéni megoldások szétverhetik az EU-t." --- A gondot az jelenti, hogy a "közösben " is húzni kell egy vonalat. Nem mindegy, hogy a vonal alatt és a vonal fölött milyen állapotban vannak az adott tagállamok. Az pedig a jelenlegi erőviszonyok, súlyponti szereplők ismeretében elképzelhetetlen, hogy mindenki a vonalon legyen! /Nehéz lenne a nivelláció, pedig ez erősítené az egyben maradást/. " az eurózóna válságának logikája szerint az államháztartás, a költségvetések és a bankok egymásra vannak utalva. „A bankunió segíthet megelőzni a jelenlegihez hasonló kedvezőtlen gazdasági helyzet kialakulását” " --- A válság kialakulását nagyban segítette ez a "logika", amely az UNIO csecsemőkorát jelentette. /Hosszasan lehetne ecsetelni, a leglényegesebb elem: a költségvetések következetlen megítélése/. Bennem egy kérdés motoszkál: Mi lesz az IMF-fel?
Alarik
2012. december 13. 12:42
Nekem speciel soha egy milligramm elvárásom se volt az Únióval szemben. Majd ha valóban mindenkit egyenlőnek tekint, majd akkor, addig szépen főjjenek a saját hülyeségeikben.
Viktus
2012. december 13. 11:36
"Jobb gazdag és boldog európainak lenni, mint szegénynek és boldogtalannak: ezért kell győznünk a szabadságharcban" - írja Matolcsy. Ennyi. Van még kérdés? Nem jobb nekünk gazdag, és boldog európainak lenni, mint szegény boldogtalan osztráknak-németnek stb. ?
Viktus
2012. december 13. 11:35
Az a baj nem hívták meg a mi Gyurinkat ... pedig: Matolcsy: a magyar szabadságharc mentheti meg Európát Az Európai Unió lehetséges jövőjéről elmélkedik Matolcsy György a Heti Válaszban. http://hvg.hu/gazdasag/20121213_Matolcsy_a_magyar_szabadsagharc_mentheti_
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!