Külföldi munkavállalás: tizenegy tagállam vétózza a Bizottság javaslatát

Tizenegy tagállam, köztük Magyarország parlamentje is elutasítja a kiküldetés szabályainak hátrányos módosítását, az Európai Bizottságnak a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv-javaslatát – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken az MTI-vel. A közlemény szerint a kiküldetési irányelv, amely az unió jogrendjének  20 éve része, alapvető fontosságú a belső piac zavartalan működése és az unió egyik alapelve, a szolgáltatásnyújtás szabadságának biztosítása céljából.

A fennálló rendszert az Európai Bizottság Magyarország számára elfogadhatatlan módon, a magyar munkavállalók és vállalkozások érdekeit egyes régi tagállamok érdekeihez képest másodlagosan kezelve kívánja módosítani, és javaslatában kifejezetten tagállami hatáskörbe tartozó kérdéseket szeretne szabályozni. A tájékoztatás szerint a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés formálisan is lehetőséget biztosít a tagállami parlamenteknek arra, hogy – indokolt véleményt elfogadva – tiltakozzanak a tagállami hatáskörbe történő uniós beavatkozás ellen.

A bizottságnak minden indokolt véleményre reagálnia kell, azonban ha az egyenként 2 szavazattal bíró tagállami parlamentek egyharmada fogad el indokolt véleményt az unió hatáskörének túllépését sérelmezve, megindul az úgynevezett sárga lapos eljárás, amely komoly figyelmeztetés a brüsszeli döntéshozók számára. A bizottságnak ilyenkor meg kell vizsgálnia a tagállami indokolt véleményeket, és a biztosok kollégiuma dönt a kifogásolt tervezet sorsáról.

Sárga lapot kapott az Európai Bizottság

A kérdés jelentőségét jelzi, hogy a mostani mindössze a harmadik eset, hogy a tagállami parlamentek sárga lapos eljárás keretében egy javaslat felülvizsgálatára kényszerítik a bizottságot – áll a közleményben. A bizottság ezúttal a Magyarország, Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovákia törvényhozása által felmutatott sárga lapra válaszként köteles a kiküldetési irányelv módosítására vonatkozó javaslatát megvizsgálni, azonban az uniós testületen múlik, hogy a vizsgálatok fényében visszavonja, módosítja vagy esetleg módosítás nélkül fenntartja azt – közölte az NGM.

A tárca szerint a magyar kormány rendkívül fontosnak tartja, hogy az Európai Bizottság, mint a szerződések őre, komolyan vegye a nemzeti parlamentek által megfogalmazott, a tagállami hatásköröket sértő aggályokat és a felülvizsgálati kötelezettsége keretében fontolja meg a javaslat visszavonását is, ahogy ez 2012-ben, az úgynevezett Monti II rendelet-tervezettel történt. Elfogadhatatlan lenne ugyanakkor, ha a legutóbbi, az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendelet-tervezettel kapcsolatban indított – második – sárga lapos eljáráshoz hasonlóan az Európai Bizottság ezúttal sem adna érdemi választ a nemzeti parlamenti aggályokra – közölte a minisztérium.

Az Európai Bizottság március elején terjesztette be az „egységesebb és méltányosabb” európai munkaerőpiac megteremtésére azt a javaslatát, amelynek értelmében a munkabér és a munkafeltételek területén ugyanazok a szabályok vonatkoznának a kiküldetésben lévő munkavállalókra, mint a helyiekre. A felülvizsgálat három fő területen hozhat változást: a kiküldött munkavállalók javadalmazásában, a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályokban és a hosszú távú kiküldetésekben. 

Az egyik javaslat szerint a helyi és a kiküldött dolgozókra lényegében ugyanazok a javadalmazási szabályok lennének érvényesek. A tervezet másik eleme szerint a munkaerő-kölcsönzés keretében kiküldött munkavállalókra is a munkavégzés helye szerinti tagállamban érvényes szabályok vonatkoznának. A harmadik alapján, ha a kiküldetés meghaladja a 24 hónapot, akkor a fogadó ország munkajogi feltételeit kell alkalmazni, amennyiben ez a kiküldött munkavállalóra nézve kedvező. A bizottsági javaslatot az uniós tagállamok mellett az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.