Cikkajánló: Sok a hasonlóság a woke mozgalom és a radikális iszlám között

Az elmúlt években a woke mozgalom miatt a baloldal radikalizálódása figyelhető meg.  Ez azért aggasztó, mert

Ayaan Hirsi Ali ezzel összefüggésben von párhuzamot a woke mozgalom, valamint a radikális iszlám között, és megállapítja, hogy számos hasonlóság van a kettő között. 

A 2001. szeptember 11-ei terrortámadások magyarázatát keresve sokan az arab világ rossz társadalmi, gazdasági körülményeit, vagy az amerikai külpolitikát azonosították a merénylet okaként, azonban Hirsi Ali szerint ez téves magyarázat. A támadás mögött egy sokkal immateriálisabb, szilárd meggyőződés húzódott, miszerint a dzsihád jegyében meg kell büntetni a korrupt arab kormányokat és nyugati szövetségeseiket, végezetül pedig meg kell dönteni a fennálló rendet. 

A döntéshozók nem akarták belátni, hogy ez a meggyőződés megingathatatlan, és materiális magyarázatok által meghozott döntések mentén próbáltak megoldani a problémát. Majd húsz évvel később hasonló jelenségnek lehetünk szemtanúi, amikor az afroamerikai csoportok rossz társadalmi, gazdasági helyzetét próbálják feltüntetni az amerikai zavargások okaként, miközben a háttérben egyik esetben sem a valóban alulprivilegizált csoportok állnak.

A szerző szerint valóban létező problémáról van szó, azonban nem ez vezérli a zavargásokat, ahogy nem a rossz társadalmi, gazdasági helyzetük vezérli a radikális iszlamista merénylőket sem. Mindazonáltal nem lehet egyenlőségjelet tenni a kettő közé, hiszen az iszlám és a woke mozgalom eredete, és valamelyest logikája is eltérő. Egyrészt a terrorista csoportok az iszlám egy radikális szárnyaként jönnek létre, míg a woke a marximusból ered. Másrészt az iszlám csak hívőkre és hitetlenekre bontja a társadalmat, míg a woke számos identitásban gondolkozik.

A két irányzat hívei megragadnak minden lehetőséget, hogy sértettnek állítsák be magukat és különböző ürügyeket használva – az iszlám esetében iszlamofóbia, a woke esetében a rasszizmus – elnémítsák a csoporton kívülállókat, hiszen mindkettő kirekesztő ideológia, amely nem tűri mások véleményét. Szimbólumaik, szlogenjeik és gyakorlataik is hasonlóak – elég, ha csak az ikonoklasztázia és a szobordöntögetés közötti párhuzamra gondolunk. 

Ennél is lényegesebb és aggasztóbb hasonlóság viszont, hogy

Az Iszlám Állam rakkai és a seattle-i autonóm zóna tapasztalataiból azonban az látszik, hogy ezek az utópiák a gyakorlatban rendszerint anarchiaként testesülnek meg. Mindkét ideológia kollektivista, vagyis a csoport identitását előbbre helyezi az egyénnél, céljai elérése érdekében pedig tolerálja, olykor dicsőíti az erőszak alkalmazását. 

Hirsi Ali figyelmeztet, hogy a lázadók motivációja nem pusztán gazdasági, hanem elsősorban ideológiai, éppen ezért szerinte nem is lehet gazdasági intézkedésekkel kezelni a helyzetet, hanem erővel kell fellépni velük szemben.

Ayaan Hirsi Ali: What Islamists and ‘Wokeists’ Have in Common. Wall Street Journal. 2020. szeptember 10.

A cikket Joób Kristóf szemlézte