Az Adatetikai és Innovációs Központ (CDEI) új elemzésében a mesterséges intelligencia és az adatközpontú technológia használatáról olvashatunk, melyben levezetik a digitális technológiák szerepét a világjárvány leküzdésében.
A tavaly júniustól decemberig tartó kutatás 12 000 ember véleményét kérte ki. Az eredmények azt mutatták, hogy a nyilvánosság erősen támogatja az adatközpontú technológia koronavírus-járvány kezelésére irányuló használatát. A válaszadók kevesebb, mint fele szerint a digitális technológia javítja az Egyesült Államok helyzetét, ugyanakkor 39 százalékuk nem biztos benne, hogy a társadalom azt megfelelően hasznosítani tudja.
Az is kiderült, hogy a digitális technológiák használatában a bizalom legfontosabb tényezője a megfelelő szabályok és előírások megléte. Ez sokkal jelentősebb szempont, mint az oktatás, az életkor vagy a demográfiai adatok. A válaszadók közül 42 százalék vélekedik úgy, hogy a jelenlegi előírások és szabályok elegendőek a megbízható használathoz, míg 24 százalékuk nincs megelégedve velük.
A CDEI ezért is sürgeti a megbízható adatirányítás kialakítását, mely hosszútávon kiérdemli az emberek bizalmát. Ez azért is fontos, mert sokan nincsenek tisztában vele, hogy egy adott problémával vagy kellemetlen szituációval kihez tudnának fordulni, ami a kutatásban is megmutatkozott.
Az innováció a kulcs az emberek bizalmához
A jelentés emellett a mesterséges intelligenciával és adatközpontú technológia használatával kapcsolatos tendenciákat és mintákat is bemutatja, melyek a világjárvány idején mutatkoztak meg.
Edwina Dunn, a CDEI elnökhelyettese elmondta, hogy a gazdaság szempontjából az adatközpontú technológiák nagy potenciállal bírnak, ezért a vállalat szerepet vállal annak biztosításában, hogy az Egyesült Királyság olyan megközelítéseket dolgozzon ki, melyben az emberek teljesen megbízhatnak.
Összegyűjtésre kerültek a mesterséges intelligencia felhasználásának azon esetei is, melyeket kifejezetten a világjárvány hatásainak ellensúlyozására alkalmaztak. Ilyen volt például az orvostechnikai eszközök távoli országokba való szállításának kísérlete drónok segítségével vagy az NSH egészségügyi berendezések adatbázisa, melyben könnyen ellenőrizhető az eszközök elérhetősége.
A vakcinagyártók is kihasználják a mesterséges intelligenciát
A Covid-19 vakcinagyártó Moderna a bejelentette együttműködését az IBM-el (International Business Machines), mely során a beadott vakcinák nyomon követésének technológiáján dolgoznak. Így az egészségügyi intézményeket és kormányokat is segítik az információáramlás megfelelő működésében.
A cikk szerzője Pál Fanni.
Miként lehet az otthonszülés élményét a kórház falain belülre vinni? Mire van szüksége egy kismamának a háborítatlan szüléshez? Rövid- és hosszútávon milyen eredményeket várnak az átalakítástól? Többek között ezekről kérdeztük a Belügyminisztérium Egészségügyi Államtitkárságát.
Júniusban ül össze a G7. Ott lesz a katolikus egyházfő is.
Jó eséllyel úgy vélné, túl sok minden nem változott, csak kevesebb helyen lehet sétálni, és több helyen biliárdozni.
Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Mi, emberek rendelkezünk-e felette? Elveheti-e a munkánkat? Milyen etikai kérdések merülnek fel az MI kapcsán? – szakértőt kérdeztünk.
Az ukrajnai harcok és a gázai konfliktus az emberiség történetében az első olyan háború, amelyben a mesterséges intelligencia által irányított fegyverek jelentős szerepet kapnak. A hadviselésben valami új kezdődött, semmi sem lesz már úgy, mint régen. A gépek vezérelte harcra – ami, ha lehet, még az eddigieknél is könyörtelenebb – a tudósok hiába figyelmeztettek: a gyilkos robotoknak az ember nem tud ellenállni.
Európa lemarad a mesterséges intelligenciáért való versenyben, de a hagyományos tudás oktatására továbbra is szükség van – vallja Edoardo Rafiotta olasz jogászprofesszor.
„Ebben az országban szerintem sosem támogatták azokat, akik a saját országuk ellen dolgoztak” – jegyezte meg az államtitkár.
Százával zajlanak a letartóztatások, egy elnökjelöltet is elkaptak.
