Volodimir Zelenszkij az IMF és a Világbank tavaszi ülésére jelentkezett be április 12-én. Rögtön nyomatékosította, hogy Ukrajnának haladéktalanul 14 milliárd dollárra van szüksége az égetően sürgős újjáépítési munkálatokra, és azonnal ötletet is adott, honnan tudná a Nyugat ezt a pénzt előteremteni.
Az ukrán elnök ismét felszólította az országokat, hogy kobozzák el az általuk zárolt orosz vagyont, és a pénzt az ukrán újjáépítésre utalják el Kijevnek. Ez a terv már számtalanszor szóba került, de az amerikai kormánytól a svájci döntéshozókig, sőt még Brüsszelben is mindenki csak a fejét ingatja, annyira kivitelezhetetlen ötlet.
Az orosz befagyasztott számlák összegének elköltése elsőre jó ötletnek hangzik. Nem biztos, hogy az.
Zelenszkij ezt természetesen nem akarja elfogadni, így most is azzal próbálta meggyőzni az ülésen részt vevő, egyszer a témában már kategorikusan nemet mondó Janet Yellen amerikai pénzügyminisztert és a pénzügyi vezetőket, hogy a vagyonelkobzásoknak elrettentő hatásuk is lenne, hiszen az Oroszországhoz hasonló agresszív államok láthatnák, mi történik külföldi vagyonukkal egy támadás esetén. (Zelenszkij valószínűleg Kínára célzott, de a nemzetközi jog szempontjából teljesen mindegy: nincs opció a zárolt vagyonok önkényes elkobzására.)
Mindenki egyért
A Világbank becslése szerint Kijevnek legalább 411 milliárd dollárra lesz szüksége a háború utáni újjáépítéshez. Ugyanakkor az ukrán kormánynak sokkal sürgetőbb problémái is vannak: a legfontosabb helyreállítási munkálatok finanszírozására idén mindössze 3,3 milliárd dollár áll rendelkezésére, a fennmaradó összeget így megint csak külföldről kell összeszednie. Az USA 2023-ra 10 milliárd dollárt, az EU pedig 18 milliárd eurót biztosít Ukrajnának, amelynek az újjáépítési összegen felül
további 38 milliárd dollár segélyre lesz szüksége költségvetési hiányának fedezésére.
Az IMF igazgatótanácsa egyébként – saját szabályait módosítva – a közelmúltban írta alá azt a 15,6 milliárd dolláros négyéves segélycsomagot, amelyből 2,7 milliárd dollárt már ki is fizetett Kijevnek.
Az ország gyakorlatilag csődben van, a hiteleit nem tudja fizetni, az államadóssága várhatóan a GDP 100 százaléka lesz. Ukrajna pénzügyileg és gazdaságilag vegetál, ezt az állapotot azonban nem lehet hosszabb ideig mesterségesen fenntartani.
Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko