A szankciók miatt lejtmenetben a balti vasutak

Az eltelt egy évről az oroszok úgy beszélnek, hogy Litvánia, Észtország és Lettország gazdasági háborút indított Oroszország ellen, amivel sietve elkezdték tönkretenni kapcsolataikat keleti szomszédjukkal. A lap kiemelten foglalkozik a baltiak logisztikájával, a vasúttal és a kikötőkkel, amely ez alatt az idő alatt jelentős veszteségeket szenvedett el – állítják. 

A helyzet leírását a litván LTG Link vasúttársaság menetrendjében minap bejelentett változásaival kezdik. Egy híd javítása miatt pár napig nem közlekednek a vonatok a Vilnius-Klaipeda útvonalon, az ország első és harmadik városa között, a főváros és az ország tengeri kapuja között. Persze azt nagyképűen rögtön hozzáteszik, hogy Litvánia méretét tekintve nincs tragédia, „ezt a távolságot akár gyalog, bottal, hátizsákkal, szekéren is meg lehet tenni”. Ezzel nem csak a vasúti társaságok veszteségeire hívják fel a figyelmet, hanem az infrastruktúra leépülésére is.  

Litvánia

Az oroszok rögtön hozzáteszik, hogy további visszaesésre számítanak, mert a Litván Vasutak társaság (LZD) rendkívül megbízhatatlan partnerként szerzett hírnevet magának. Csak az elmúlt két hónapban több mint ezer kérelmet utasítottak el Litvánia és más országok közötti áruszállításra vonatkozóan, mert felmerült a gyanú, hogy ezen áruk feladói megsértik az oroszok elleni szankciókat.

Az LZD figyelmeztet, hogy továbbra is leállít minden, a szankciók megkerülésére irányuló kísérletet. A cég gondosan ellenőrzi a rakományokat, bővítette az ügyfelektől gyűjtött információk körét, szigorította a kérelmek benyújtásának szabályait.

A vasutaknál általában a teherforgalom hozza a nagyobb pénzt, így nem csoda, hogy ennek visszaesésével jelentős megszorítások következtek. 2022-ben a Litván Vasutak 1600 embert volt kénytelen elbocsátani. Az oroszok szerint csak a végkielégítésekre hatmillió eurót kellett kifizetni.

Észtország

Az észtek is rögtön megkapják a kritikát, mivel az oroszok általános szabálynak tüntetik fel, hogy a közlekedési útvonalak kereszteződésében található országokban a vasútnak kellene lennie az egyik legjövedelmezőbb vállalkozásnak. Észtország azonban kivétel a szabály alól – ott a vasút évek óta veszteséget okoz az államnak.

Ennek megfelelően az észt kikötők rakományforgalma tavaly 39-ről 33 millió tonnára esett vissza. Az Állami Statisztikai Minisztérium a visszaesést elsősorban 

Az ágazat még inkább veszteségessé vált, nehéz koloncként lóg az állam nyakán. Idén februárban a gazdasági minisztériumnak kérvényeznie kellett, hogy az Eesti Raudtee 8,7 millió eurót kapjon az állami tartalékból a 2022 során keletkezett 20,7 millió eurós veszteség részbeni fedezésére. A fennmaradó 12 milliót még tavaly az állami költségvetésből juttatták a tárcához. Maga a minisztérium is úgy látja: „Az Oroszországgal és Fehéroroszországgal szemben bevezetett szankciók, valamint az energiaárak és a munkaerőköltségek folyamatos emelkedése miatt a következő években több támogatásra lesz szükség, hogy egyensúlyba hozzák a bevételeket és kiadásokat”.

Tegyük hozzá, az észt vasút gondja még 2007-ben kezdődött az úgynevezett Bronz éjszakával. Akkor áprilisban zavargások voltak a Tallin központjában meredező bronzkatona áthelyezése miatt. Bár az észtek a második világháborús emlékművet az orosz megszállás és elnyomás jelképének tekintették, a nagyszámú orosz kisebbséget viszont sértette ez a lépés.

A következő években ez a tendencia felerősödött. Például az észt államnak még 2020-ban több mint 24 millió eurót kellett kifizetnie a vasutaknak, amelyből 7 millió euró a 2019-es hiányt jelentette.

Mivel nem várhatják a forgalom élénkülését, így az Eesti Raudtee-nek még több pénzre lesz szüksége az államtól a következő években. A tavalyi állami költségvetésben a vasút támogatására elkülönített 12 millió euró eltörpül az idén erre a célra várható  25,9 millió eurós összeghez képest, ami az előző évinek több mint duplája. 

Lettország – előre menekülnek

A Lett Vasút (LDz) már rossz helyzetben közelítette meg 2022-t – az orosz tranzit kivonulása miatt a társaság 2020-2021-ben több fájdalmas elbocsátási hullámot élt át, és kénytelen volt ingatlanokat értékesíteni. Igaz, tavaly a lett vasút által szállított rakomány mennyisége csak 1,7 százalékkal csökkent, és 21,6 millió tonnát tett ki.

Még az oroszok számára is elképesztő, hogy ennek ellenére a lett kikötők 2022-ben jobb eredménnyel működtek, mint 2021-ben. Tavaly 48,078 millió tonna rakományt raktak át az ország kikötőiben, ami 15,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 2022-ben jelentős növekedést figyeltek meg az ömlesztett rakományok kategóriájában – az átrakodás mennyisége az év során 26,8 százalékkal, 25,6 millió tonnára nőtt, leginkább a szénnek köszönhetően. (Európa, benne a németek szén-felhasználása jelentősen megnőtt az oroszokra kivetett szankciók miatt.)

Ebben segített a szén iránti megnövekedett kereslet az uniós piacon, amely így igyekszik megszabadulni az orosz energiafüggőségtől.

Az oroszok azért kihangsúlyozzák, hogy a lett vasutasok főleg keleti irányból kapnak munkát. A Lett Vasutak 2022-es jelentése szerint az általuk szállított rakomány 52 százaléka Oroszországból, 23 százaléka Kazahsztánból és 9 százaléka Fehéroroszországból származott. A vállalkozás különösen nagy reményekkel tekint a Kazahsztánnal való együttműködésre, ugyanis az ukrajnai háború kitörése után a kazah áruk aránya a rakományokban rohamosan nőtt.

Azt azért odaszúrják az oroszok, hogy a Lett Vasutak, amely néhány éve még az ország legjövedelmezőbb vállalkozása volt, mára mélyen veszteséges vállalattá vált. Jelenleg mintegy 70 millió eurónyi állami támogatást nyel el évről évre a vasút fenntartására. Az LDz igazgatótanácsának elnöke szerint, ha Lettország teljesen elveszíti a keleti rakományokat, akkor további 50-60 millió euróval kell növelni az LDz talpon maradásához nyújtott támogatásokat.

(Forrás: Vzgljad)