A friss statisztikai adatok azt jelzik, hogy a múlt év utolsó három hónapjában már negyedéves alapon nőttek a beruházások, és 2024 egészében is folytatódhat az élénkülés – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ugyanakkor a német gazdaság problémái már 2023 végén begyűrűztek, és a belső kereslet sem állt még helyre az inflációs sokk után.
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
A kedvezőtlen 2023. negyedik negyedéves GDP-adat után a beruházások év végi alakulása már pozitív képet mutatott. Negyedéves alapon immár 1,5 százalékkal nőttek a beruházások a KSH friss adatai szerint, miközben az éves visszaesés mértéke 3 százalékra mérséklődött.
Milyen folyamatok vannak a háttérben?
A negyedéves alapú növekedést az építési beruházások húzták, itt 3,1 százalékos emelkedést mért a KSH, miközben a gép- és berendezésberuházások volumene mérséklődött, 1,3 százalékkal. Az éves visszaesés ellenben pont az építési beruházásoknál volt nagyobb. A tavalyi év egészében a beruházások 8,5 százalékkal csökkentek, ezen belül viszont a gép- és berendezésberuházások kismértékben, 1,6 százalékkal nőni tudtak, miközben az építési beruházások két számjegyű mérséklődést mutattak. A beruházások visszaesésében egyrészt a magas kamatkörnyezet játszott szerepet: az év egészében 10 százalék felett volt az alapkamat, amely érdemben visszafogta a hitelezést. De mérsékelte a beruházási hajlandóságot a belső kereslet csökkenése, a gazdasági bizonytalanság, valamint negatív hatása volt az uniós források visszatartásának.
Gazdálkodási forma szerinti összehasonlítást nem érdemes a negyedik negyedéves adatok esetében vizsgálni. Ugyan a KSH kiemeli, hogy a vállalkozások esetében 3,8 százalékkal csökkent a tavalyi év utolsó 3 hónapjában a beruházási volumen, miközben a költségvetési szervek körében érdemben, 42,6 százalékkal nőtt, ez technikai hatás eredménye.
2023 januárjától egyes állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok tevékenysége átsorolásra került a költségvetési szervek alá, ami így érintette a beruházási tevékenységüket is.
Ágazati összehasonlításban ellenben azt láthatjuk, hogy a tavalyi negyedik negyedévben a feldolgozóipar beruházásai már mérséklődtek, 3,1 százalékkal, miközben ez az ágazat a megelőző negyedévekben még bővülést mutatott. Ennek oka a korábbi nagy volumenű beruházások lezárulása, elsősorban a villamosberendezés-gyártás alágban, miközben a KSH tájékoztatása szerint a járműiparban még bővültek a beruházások.
Kedvezőtlen viszont, hogy a költségvetéshez kapcsolódó ágak (oktatás, közigazgatás, egészségügy), az energiaipar, illetve a pénzügyi szektor kivételével minden más ágazatban visszaesés történt. Vagyis a beruházások mérséklődése a gazdaság széles körét érinti.
Várakozásaink szerint a múlt évi visszaesés után a beruházások idén már növekedésnek indulhatnak. Ezt támogatják egyrészről a beérkező uniós források a 2023. decemberi megállapodás nyomán, másrészről pedig a jegybanki kamatcsökkentések, amelyek pozitív hatással vannak a piaci hitelezésre, harmadrészt pedig az állami kamattámogatott hitelprogramok (Baross Gábor, Széchenyi Kártya).
Ugyanakkor a fordulatot jelentős kockázatok is övezik. Egyrészről a német gazdaság problémái már a tavalyi év végén begyűrűztek a magyar gazdaságba, amely rövid távon továbbra is kedvezőtlen külső környezetet vetít előre. Másrészről a belső kereslet sem állt még helyre az inflációs sokkot követően, az óvatossági motívum továbbra is erős, így vannak még szabad kapacitások a magyar gazdaságban. Harmadrészt pedig az uniós források egy jelentős része továbbra is zárolva van. Erre tekintettel a vállalatok kivárhatnak a fejlesztésekkel, amíg a gazdasági kilátások (külső és belső) tartósan pozitív irányba nem mozdulnak el.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Shutterstock
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Miként kerülhető el, hogy egy településre kikerüljön a „megtelt” tábla? Mikor születik újjá a rákosrendezői pályaudvar és környéke, épül-e újabb felhőkarcoló? Mindezekre Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész adott választ. Interjú.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
A nyolcmilliárd forintos befektetéssel nagyjából 150 új munkahelyet teremtenek.
Idén éves szinten 12 százalékot meghaladó nominális béremelkedés várható a Makronóm Intézet friss, a mai KSH-adatokat értékelő elemzése szerint.
Horn Gábor szerint Magyar Péter nem a messiás.
Magyar Péterék szipkázhatták el a támogatókat.
