A szakértőket is meglepve, éves alapon 17 százalékkal bővült az építőipar teljesítménye a frissen közzétett statisztikai adatok alapján. Igaz, a tavalyi bázis alacsony volt, ám a következő hónapokban tovább bővülhet a hazai építési teljesítmény, hiszen a kamatok további csökkenése, a beérkező uniós források és a CSOK Plusz is segíti az idei növeked
Elemző: Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője
Jelentős meglepetést okozva, erőteljesen kezdte az évet az építőipar.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint egy hónap alatt több mint 10 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye, miközben az éves alapú bővülés 17 százalékos volt.
A növekedés egyaránt kötődött az épületekhez és az építményekhez. Az elsősorban a vállalatokhoz kötődő épületek építése esetében 20 százalékot meghaladó emelkedés következett be.
Az építőipar teljesítménye a tavalyi évben erősen megszenvedte a magas kamatkörnyezet, a gazdasági bizonytalanság és az uniós források visszatartása miatt visszaeső beruházási hajlandóságot. Ugyanakkor – habár egyhavi adatból még nem szabad messzemenő következtetések levonni – a januári adatok kedvezőbb képet festenek az ágazatról.
A kamatkörnyezet már érdemben lazult, valamint a decemberi megállapodásnak köszönhetően érkeznek az uniós források: ezek hatása meg is látszódik a rendelések alakulásán. Januárban a megkötött új rendelések volumene 21,5 százalékkal haladta meg megelőző évi szintjét, ám ez a bővülés kizárólag az épületek építéséhez kötődött. Azonban még ezzel együtt is a szerződésállomány közel 15 százalékkal elmarad a megelőző évi szintjétől.
Az építőipar felfutása azért is lenne kedvező, mert segítené az ipari termelés helyreállását is,
amely a tavalyi év belső problémái helyett most a külső kereslet mérséklődésével szembesül.
Előretekintve várható az építőipari teljesítmény felfutása az idei év során. Ezt egyrészről a kamatok további csökkenése, másrészről a beérkező uniós források hajthatják, de a CSOK Plusz révén a lakásépítések száma is emelkedést mutathat. Ugyanakkor a gazdasági bizonytalanság, a külső környezet, elsősorban a német gazdaság problémái, mérsékelhetik a vállalatok beruházási hajlandóságát.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Az építőiparra idén több kormányzati program is pozitív hatást gyakorol. A CSOK Plusz és a Falusi CSOK támogatásainak emelése mellett a múlt héten bejelentett 108 milliárd forintos Otthonfelújítási program a régebbi családi házak energetikai korszerűsítésén keresztül támaszt keresletet az építőiparban. A friss KSH-adatok egyelőre vegyes képet mutatnak, de éves szinten már bővült az építőipar.
A játékosok sem maradhattak ajándék nélkül.
Ismét csökkentette az alapkamatot az Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, ezúttal 100 bázisponttal, 9 százalékra. Az inflációs folyamatok hozzájárultak a kamatcsökkentés gyorsításáról való döntéshez: az áremelkedés visszatért a jegybanki célsávba. A következő hónapokban tovább folytatódhat a csökkentés, de a jegybanknak oda kell majd figyelnie a német recessziós folyamatokra, valamint az olaj- és üzemanyagárak alakulására.
A felszabadított EU-s források és a fokozódó hitelezési aktivitás okán 2024-ben már az építőipari teljesítmény felfutására számít a Makronóm Intézet. A friss KSH-adatok szerint ugyan a magas kamatkörnyezet és a gazdasági lassulás miatt 2023 novemberében még visszaestek a beruházások a versenyszférában, de az új évben már ígéretesebb adatok várhatók majd.
A miniszter sajtófőnöke egy ünnepi kvízzel igyekezett kideríteni a „kulisszatitokokat”.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
Valószínűleg a közelmúltban készült a felvétel.
