A kormány szociális krízisbe sodorta az ország kiválóan teljesítő hallgatóit, úgy, hogy a hallgatói szerződés passzusait és törvényi kötelezettségeit szegte meg.
„Az Oktatási Igazgatóság tájékoztatása szerint 2010. óta folyamatosan csökken a szociális támogatásra fordítható keretösszeg. Míg 2010-ben az egyetem 1,165 milliárd forintból költhetett a rászoruló hallgatókra, addig idén összességében 334 millió forinttal kevesebb jut nekik. Tehát az alaptámogatásra, a rendszeres és rendkívüli szociális támogatásra 2013-ban terv szerint 831 millió magyar forintja van az ELTE-nek. A hallgatói normatíva – egy államilag támogatott hallgató után járó összeg – 2008. óta egyébként is változatlan: 119 000 forint, melynek reálértéke évről-évre csökken, míg az államilag támogatott hallgatók száma (tehát akik után az egyetem a normatívát kapja), alig változott, 17.000 fő körül mozog. Idén ennek ellenére a felsőoktatási kormányzat 12.700 fős államilag támogatott létszámot állapított meg, és 511 millió forinttal kevesebb támogatás folyósításáról rendelkezett. A jelenség nem újkeletű, az ELTE felé 1,26 milliárd forintnyi 2012-es képzési támogatást sem utaltak el.
Az ELTE vezetése lassan egy hónapja levélben fordult az illetékes minisztériumhoz (EMMI), ahonnan a mai napig nem érkezett hivatalos válasz. Kormányzati forrásaink ugyanakkor több magyarázattal is szolgáltak. Egyrészt a gazdasági döntéshozók egyszerűen nem tudták eldönteni, hogy hol húzzák meg a nadrágszíjat, végül a hallgatói juttatásokra esett a választás, ahova pár milliárdot nem terveztek be. Ezután végiggondolták, hogy mely intézményekben tűnik fel kevésbé a hiány, majd a legnagyobb egyetemek amúgy is »magas« normatív támogatását kurtították meg (a »magas« igencsak relatív fogalom, hiszen fejkvóta alapon történik a támogatás, nincs valódi különbség kisebb és nagyobb intézmények között). A felháborodásra előbb 2014-es, majd 2013-as nyári korrekciót ígértek, azonban az ELTE ezt sem tartja elfogadhatónak, mert a 2013-as támogatást 2013 egésze alatt kell felhasználni ahhoz, hogy a hallgatókat ne érje hátrány. (...)
Összességében tehát nem történt más, mint hogy a Kormányzat előzetes figyelmeztetés nélkül szociális krízisbe sodorta az ország kiválóan teljesítő hallgatóit, mindezt úgy, hogy a már Alaptörvény által is támogatott hallgatói szerződés passzusait és törvényi kötelezettségeit szegte meg.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
Mi a jobb választás napjainkban: egy szakma vagy egy diploma? Melyek a slágerszakmák? Kell-e attól tartanunk, hogy a mesterséges intelligencia és a gépek felénk kerekednek egy nap? Többek között ezekről kérdeztük Pölöskei Gábornét, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkárát. Interjúnk.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom. Minden jót maguknak!” – mondta a 444-eseknek a kormányfő.
A hivatásától eltiltott ügyvéd a vád szerint több tucat embert károsított meg.
Közérzetjavító hatásuk miatt nagyon népszerűek a kiskutyás jógaórák Európában és Amerikában is.
