Nem tudja a jobb

2014. október 24. 16:30

Utoljára talán az IMF visszahívásakor volt ennyire kaotikus a kormányoldali kommunikáció, mint most, a kiutasítási botrány idején.

2014. október 24. 16:30
Hargitai Miklós
Hargitai Miklós
NOL

Szijjártó Péter villámhárítás-ügyi miniszter – ha bízhatunk a kormányzati állítások őszinteségében – úgy utazott el tüzet oltani az USA-ba, hogy tippje sincs, mi a problémája az amerikaiaknak, és kiket raktak tiltólistára; nem csoda, hogy ezzel a felkészültséggel minden félreértést azonnal eloszlatott. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető majdnem-miniszterelnök pedig még nem is hallott magyar korrupciós ügyekről, pedig az amerikai fél olyan előzékeny volt, hogy külön felhívta a figyelmét például a trafikpanamára, amelyről hangfelvételek és jegyzőkönyvek tanúsítják, hogy fideszesek osztogattak benne közjavakat fideszeseknek, szigorú pártfelügyelet mellett (és az egész egy Lázár által benyújtott törvényjavaslattal kezdődött, amelyet történetesen az új jogszabály által különösen kedvezményezett dohánycég számítógépén írtak). Kész szerencse, hogy másnapra Varga Mihály már le is leplezte az évszázad étolajcsalását.

A fenti mozzanatokból kirajzolódó kép siralmas: vagy arról van szó, hogy a kormányzati adminisztráció az önkontroll elveszítése után már a legegyértelműbb külső visszajelzésekre sem reagál – azaz nem tudja, hogy mit csinál –, vagy pedig arról, hogy tudatosan néznek madárnak mindenkit, aki nincs rajta a fizetési listájukon. Utóbbi egyébként négy éven át a saját polgáraikkal szemben maximálisan bejött, egy Nyugat kontra Magyarország meccset azonban hasonló taktikával talán így is hiba lenne fix kettesre venni.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 43 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kitiltott
2014. október 25. 14:48
Amerikai levél Orbánékról - erről nem beszélhettek a diplomaták A legnagyobb amerikai magyar szervezet, az Amerikai Magyar Szövetség fordult levélben Victoria Nuland helyettes külügyi államtitkárhoz. evelükkel azt szeretnék elősegíteni, hogy a külügyi helyettes államtitkác segítse a két ország közötti problémákat tisztázni és megoldani. Mint ismertes, Victoria Nuland, a kelet- európai ügyekért felelős politikus, aki korábban hevesen bírálta Magyarországot, volt Szijjártó Péter külügyminiszter tárgyalópartnere Washingtonban. Bár a szervezet hálás, amiért az utóbbi időkben megkülönböztetett figyelmet kap Közép-Európa, aggodalmát fejezi ki, mert úgy érzi, hogy a bizonyítottan Amerika- és NATO-szövetséges, demokratikus Magyarországot gyakran igazságtalanul ítélik meg. A hibás politikában gyökerező hamis ítéletek növelik a kiábrándultságot Magyarországon, és károkat okoznak az amerikai stratégiai érdekekben is, hiszen gyengítik az egységet, szolidaritást a terrorizmus elleni harc, valamint Oroszország egyre növekvő agressziójának idején. A levél felsorolja azt az öt tényezőt, ami hozzájárulhatott a félreértéshez és csalódottsághoz. a/ Az amerikaiak előre néznek, nem különösebben érdekli őket a történelem, pedig csak ennek ismeretében érthetnék meg a jelent. A XX. század vérzivataros időszaka nem segítette Magyarországot a demokrácia építésében. Nem lehet figyelmen kívül hagyni az utóbbi száz év morális, spirituális és materiális következményeit. Nem lehet elvárni, hogy az ország zökkenőmentesen és azonnal lerakja a XXI. századi demokrácia alappilléreit. – érvel a levél, és rámutat, hogy még azokban az országokban is nehezen megy ez, ahol nem volt ennyi külső probléma. A 20-as években például a fajüldöző Ku Klux Klannak még négymillió tagja volt Amerikában, és csak száz évvel a polgárháború után, 1965-ben hozták meg a választójogi törvényt az Egyesült Államokban. b/ A közép-európai országokat gyakran elhanyagolta az Egyesült Államok. Hibásak voltak azok a feltevések, hogy a szabad választásokkal helyreáll a demokrácia, és nincs több teendő. c/ A magyar népnek az a benyomása – lehet, hogy tévesen –, hogy amikor az amerikaiak beavatkoztak az ország ügyeibe, akkor mindig elfogultan a baloldalnak kedveztek. Fontos, hogy az Egyesült Államok azokat is megszólítsa, akik a jobbközépen vagy jobboldalon állnak, és akiket felbőszített az elfogultság. Ha Washington nem tudja a kételyeket eloszlatni, akkor a magyar emberek még kiábrándultabbak, még cinikusabbak lesznek, és ez csak a Nyugat-ellenes radikálisokat erősíti. d/ A szervezet szerint egyes amerikai diplomaták, politikusok nyilvánosan – nemegyszer lenézően, megalázóan – oktatják ki Magyarországot. e/ Az Egyesült Államok hajlamos arra, hogy eltekintsen Magyarország és a régió fájdalmas posztkommunista átalakulásától, amit csak súlyosbított a gazdasági stagnálás, a munkanélküliség, a recesszió. Az Amerikai Magyar Szövetség nehezményezi, hogy az államtitkár asszony nem említette a környező országokban élő magyar kisebbség jogainak problémáját. Pedig az a kormány, amelyik nem ismeri el a kisebbségi jogokat, aligha tekinthető demokratikusnak. Ahogy ezt 1997-ben a NATO bővítésekor Joe Biden szenátor, jelenlegi alelnök is hangsúlyozta. A kisebbségi jogoknak semmi közük sincs a határmódosításhoz, elszakadáshoz, ahogy ezt néhányan azért hangsúlyozzák, hogy nemzetközi kötelezettségeik alól kibújhassanak. 3/ „A korrupciót nem lehet és nem szabad tolerálni, mert az a demokráciát és a szabad piacot ássa alá. Éppen ezért támogatjuk a korrupcióellenes intézkedéseket” – fogalmaz a levél, majd hozzáteszi: „A korrupcióellenes kampány és a kitiltások mindenkire vonatkozzanak, politikai hovatartozástól, országtól függetlenül, például a térség hírhedten korrupt országára, Romániára is. A mostani intézkedéseket – sajnálatosan – úgy értelmezik Magyarországon, hogy ezek a politikai nyomásgyakorlás eszközei. Kétoldalú jó kapcsolatokkal, a kisebbségi jogok támogatásával, a korrupció egész térségben való megszüntetésével közelebb lehetne hozni Magyarországot az Egyesült Államokhoz. – állítja a levél. Az Amerikai Magyar Szövetség ezt a politikát támogatja, és a szervezet nevében felajánlja segítségét Victoria Nulandnak a levelet jegyző Koszorús Ferenc elnök és Bryan Dawson alelnök. én teljes egészében egyetértek velük.. hál isten vannak normális emberek is az USA.-ban köszönjük nekik!
Ángyán Páván
2014. október 25. 13:51
Ez a szar arra büszke, hogy a kormányt sikerül megzavarni a kormányzásban?
catalina9
2014. október 25. 10:55
Hargitai Elvtárs eljátssza a bajai videó körüli gavrázást. Nem a kormányoldali kommunikációval volt baj, ők ugyanis nagyon okosan kivártak. Az USA blöffölt és hiába próbálták fedezni a ballib tollforgatók, kiderült, hogy semmi nincs a kezükben. Most megy a szokásos gyászmunka.
Senye Péter
2014. október 25. 07:34
Mi tagadás a kormányok a gazdaság érdekeinek ügyintézői. Nyugaton a gazdaság általában saját, nemzeti kézben van. Ott simán mennek a dolgok. Nálunk nem akar a kormány a globális tőke ügyintézője lenne. Ez a bajok gyökere. De majd, reméljük, lesz magyar gazdaság, akkor lehet annak az ügyintézője a magyar kormány.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!