Quo vadis, lengyel jogállam? Az alkotmánybíróság hatalmi harcban

2016. március 24. 20:31

Míg Magyarországon a formális jogállamiság kereteit betartva zajlott a folyamat, addig Lengyelországban alkotmányellenesen hozták függő helyzetbe az alkotmánybíróságot.

2016. március 24. 20:31
Chronowski Nóra, Lukonits Ádám
MTA TK

„Az Alkotmánybíróság egyfajta ellentámadást is intézett a törvényhozó ellen – figyelemmel az ügy hátterében zajló politikai diskurzusra: megállapította, hogy a módosító törvény elfogadása olyan súlyos eljárási szabálysértésekkel zajlott – három olvasat helyett két olvasat, a gyorsított eljárás miatt az ellenzéki tárgyalási jogok sérelme, az érintett állami szervekkel való konzultáció elmaradása, az alkotmánybíróság által korábbi döntésében megállapított (eljárási) alkotmányossági követelmények figyelmen kívül hagyása, a vacatio legis hiánya –, amely önmagában alkotmányellenességet eredményez. Az eljárási szabályok negligálása a döntés, vagyis a törvényi tartalom legitimációját ássa alá.Tartalmi alkotmányellenességet okoz – mivel összhatásában ellehetetleníti az alkotmánybírósági döntéshozatalt – az eljárási határidők szabályozása, valamint a kettős kétharmad követelménye is.

Mindezekre figyelemmel az alkotmányellenes szabályokat a testület megsemmisítette, és azt is kijelentette, hogy az alkotmány alapján más állami szerv a döntését nem vonhatja kétségbe, hanem köteles azt tiszteletben tartani és végrehajtani.

Néhány következtetés

A működő illiberalizmus az alkotmányosság dimenziójában a jogállamiság kontra demokrácia típusú intézkedésekben jelenik meg, azaz a hatalom birtokosai két alkotmányi elv összehangolása, együttértelmezése helyett azok szembeállításával, a többségi demokráciára hivatkozással korlátozzák a jogállamiság elvének érvényesülését. A hatalomgyakorlás síkján ez az alkotmánybíróság (jogállamiság) és parlament (demokrácia) egymásnak feszülésében jelenik meg. Pontosabban a parlamenti többség a demokratikus legitimációjára hivatkozva felülbírálja, hatásköreiben vagy eljárásában korlátozza az alkotmánybíráskodást. A különbség a magyar és a lengyel modell között az, hogy míg Magyarországon a formális jogállamiság kereteit betartva zajlott a folyamat, mivel alkotmányi, majd alaptörvényi bázist teremtett hozzá a kormányzó többség, addig Lengyelországban a formális jogállamiságot is áttörve, alkotmányellenesen hozták függő helyzetbe az alkotmánybíróságot.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 55 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
mo ching
2016. május 04. 19:54
Melyik a jobb, ha választott parlament korlátozza a jogászok/bírók mozgásterét, vagy ha a bírók korlátozzák a parlament törvényhozását? Nézzük a 3. hatalmi ágat! A végrehajtói hatalom mondja meg a parlamentnek, hogy mit tegyen, vagy fordítva? Bizony, a hatalmi ágak közt is van hierarchia és képviseleti demokráciában a nép által választott képviselők vezetik az országot, nem a bírók és nem tábornokok!
antioxi
2016. május 04. 19:53
Az előző lengyel kormány a bukása előtti "percben" nevezett ki 5 alkotmány birót konszenzus nélkül, kizárólag saját pártjuk által támogatva. Ezen birók kinevezését nem iktatta be az új lengyel köztársasági elnök. Mindenki eldöntheti, hogy hol az igazság: az 5 biró gyalázatos módon való kinevezése, v. azok nem beiktatása.
hátakkor
2016. május 04. 19:53
"Az Alkotmánybíróság egyfajta ellentámadást is intézett a ( választott) törvényhozó ellen" Ami eleve egy abszurdum! Miért nem rögtön teokrácia, vagy Vének Tanácsa?
Tintamin
2016. május 04. 19:53
Mondjuk a magyar jogállamról is nehéz beszélni azok után, hogy kik kerültek be (Orbán seggnyalói), az NVB-s kopaszbotrány és egyéb nyalánkságok mellett.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!