A jegybank független és önálló, de nemzeti szívvel és aggyal hozza meg döntéseit.
„Nézzük a magyar nemzeti jegybank legfontosabb célzott és eredményes lépéseit a 2013–2021 közötti időszakban:
1. A jegybank nyereségessé tétele 2013-ban
2012-ben az MNB régi vezetése hibás számítást adott át az EU-nak, amelyben 2013-ra 203 milliárd forint veszteséget irányzott elő a jegybank mérlegében. Ez – a veszteségtérítési kötelezettség miatt – a költségvetés 3 százalék feletti hiányát vetítette előre. Ha mindez csakugyan így történik, maradtunk volna a túlzottdeficit-eljárásban, ami állandó fenyegetést jelentett volna az ország pénzügyi stabilitására nézve. A veszteséget az MNB új vezetése a 2013 tavaszától hozott intézkedésekkel nyereségbe fordította át, ami lehetővé tette 2013 júniusában a túlzottdeficit-eljárás megszüntetését Magyarországgal szemben.
2. A hitelkiszáradás felszámolása
2009 és 2012 között kiszáradt a magyar hitelpiac, évente 5-10 százalékkal csökkent a kkv szektor hitelállománya. Ha ez a helyzet fennmarad, akkor nincs növekedési és felzárkózási fordulat, nem tartható fenn a foglalkoztatás bővülése és nem lett volna megnyerhető az évtized. Ezt fordította meg a Növekedési Hitelprogram 2013 közepétől, megteremtve a későbbi kétszámjegyű hitelbővülés alapjait.
3. Alacsony kamatkörnyezet kialakítása
Az MNB három kamatcsökkentési ciklussal infláció alatti kamatkörnyezetet alakított ki. A mérsékelt, de kiszámítható negatív jegybanki reálkamat (inflációnál kisebb alapkamat) ösztönözte az üzleti szektort és a családokat a beruházásokra. Ez a döntő oka annak, hogy az évtized második felében már 25 százalék feletti beruházási ráta alakult ki Magyarországon, ami a jövőben is a fenntartható felzárkózás egyik feltétele.
4. Banki források pénzpiacra terelése
A jegybank mérlegéből egy célzott programmal (Önfinanszírozási program) kivezettük a bankrendszer befektetéseit és áttereltük a pénzpiacra. Ennek hatására javult a költségvetés finanszírozási helyzete, csökkentek a bankközi kamatlábak és bővült a hitelállomány.
5. A jegybank lépései nagyságrendileg javították a költségvetés helyzetét
A 2013 és 2021 közötti időszak jegybanki döntései három szálon keresztül jelentősen javították a magyar költségvetés helyzetét. Az alacsony kamatkörnyezet mérsékelte a költségvetés kamatkiadását, aminek köszönhetően a teljes megtakarítás 2021 végéig 5800 milliárd forint lesz. A jegybank hitelezést ösztönző lépései az elmúlt 9 évben összesen 30 ezer milliárd forinttal bővítették a GDP-t, ami – a költségvetésbe befizetett adók révén – a költségvetés számára 11 ezer milliárd forint többletbevételt hozott. A harmadik talán a legfontosabb: a pénzügyi rendszer többletlikviditása miatt biztonságossá vált a költségvetési hiány hazai forrásokból való finanszírozása.
6. A svájcifrank-hitelek jól időzített forintra váltása
2014 őszén éles vita alakult ki az MNB és a Pénzügyminisztérium között a svájci frank alapú hitelek forintra váltásának időzítéséről. A pénzügyi tárca ezt 2015 tavaszára halasztotta volna, az MNB az előre hozott, 2014 őszi forintosítás mellett állt ki. A helyes döntést végül a miniszterelnök hozta meg. A 9 milliárd euró értékű, lehető legjobbkor végrehajtott forintosítás megelőzte a svájci frank téli erősödését, ami a 2015. január 15-i árfolyamrögzítéshez (1,2 euró/frank árfolyam) vezetett. Ha tavaszra halasztottuk volna a döntést, akkor mintegy 70 százalékkal emelkedett volna meg az adósok (az 1,2 millió szerződés mögött álló közel 2,5 millió állampolgár) fizetési kötelezettsége, ennek minden pénzügyi és politikai kockázatával.
7. A hitelalapú válságkezelés jegybanki finanszírozása
2020–2021 között a nemzeti jegybank mintegy 11 ezer milliárd forinttal járult hozzá a magyar válságkezeléshez. A GDP-arányos jegybankmérleg 26 százalékról 49 százalékra nőtt, de volt mozgástér, mert a korábbi 7 évben 40 százalékról csökkent majdnem a felére. Az elmúlt két évben a nemzeti jegybank lépéseinek többsége olyan célzott válságkezelési intézkedés volt, amelyeket a nemzeti kormány egyedül nem lett volna képes meghozni. Kiemelten ilyenek a hitelmoratórium kidolgozása, az NHP Hajrá hitelprogram, a nagyvállalati hitelek fedezetként történő befogadása, a bankrendszer pénzügyi helyzetét erősítő és a hitelezést segítő felügyeleti lépések, továbbá a Növekedési Kötvényprogram.
A független, de a kormányzattal és a bankrendszerrel stratégiai szövetségben működő magyar nemzeti jegybank a 2013–2019 között konjunktúrában, majd a 2020–2021 közötti válságban és válságkezelésben megmutatta, hogy mit ér, ha egy jegybank független és önálló, de nemzeti szívvel és aggyal hozza meg döntéseit.”
Fotó: MTVA/Róka László
A francia kormány megpróbált új választójogi törvényt bevezetni tengerentúli területén, de az emiatt kitört zavargásokon már hat napja nem tud úrrá lenni. Hat ember meghalt, tetemes az anyagi kár.
A Magyar Nemzeti Bank alapításának századik évfordulójára készült az ünnepi érme.
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
Ki gondolta volna, hogy a lebontott Berlini Fal hűlt helyén átömlik majd nyugatra az összes ideológiai mérgezett trágya?
„Mikor hajlandók az elinflált ötforintosokat ki-, az ötvenezreseket pedig bevezetni?” – tette fel a kérdést korábban a jegybank elnökének Novák Előd.
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
Megnéztük a szlovák kormányfőre rálövő Juraj Cintula csoportjának posztjait.
A közelmúltban a német labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya is kijelölte Eb-keretét – jó néhány meglepetéssel...
