McKinsey: Magyarországon a legmagasabb az információs és kommunikációs technológiai szakemberek aránya a régióban

Mint jól tudjuk, a globális gazdaság rengeteg kihívással küzd: az infláció növekedése, a járvány friss hullámából történő kilábalás bizonytalan volta (főleg Ázsiában), továbbá ott van az ukrajnai háború és a döcögősen haladó, nagy kockázatokat jelentő európai energetikai átállás. A legtöbb akadémikus és agytröszt egyetért abban, hogy a makrogazdasági feltételek hosszabb, kihívásokkal teli időszak elé néznek – állapítja meg bevezetőjében a neves tanácsadó vállalat, a McKinsey & Company néhány napja közzétett elemzése.

A tanulmány készítői megjegyzik a régi startup-szállóigét: a gyémántok mindig nagy nyomás alatt születnek meg. Azaz a világ számos óriási innovációja, újabban startup sikere, a gazdasági visszaesések idején születik és épül fel. Ugyanis nyilvánvalóan a kihívásokkal teli idők arra kényszerítik a vállalkozókat, hogy kockázatot vállaljanak és innovatív üzleti modelleket teszteljenek. 

A lassú mozgású vállalatok a gazdasági visszaesés idején általában visszavonulnak, visszahúzódnak, míg

Különösen az induló vállalkozások előtt, amelyek sikerei a nemzetgazdaságuk javát szolgálják. Egy olyan időszakban, amikor sok kormány reméli, hogy enyhíteni tudja egy esetleges lassulás hatását, a virágzó startup-ökoszisztéma katalizálása lehet az egyik legígéretesebb út – állapítja meg a tanulmány.

A magyar startup ökoszisztéma mai helyzete

A McKinsey a Dealroom nevű, a startup vállalkozásokról és kockázati tőke (Venture Capital, VC) tevékenységéről szóló globális információszolgáltatót idézi. Ennek adatai szerint Magyarországon jelenleg mintegy 2900 startupvállalkozás működik; ezek együttesen jelenleg mintegy 10-15 000 embert foglalkoztatnak, és eddig összesen több mint 1,4 milliárd eurónyi tőkefinanszírozást vontak be. Ez a mai, relatíve erős forintárfolyam mellett számolva is mintegy 530 milliárd forintot ad ki.

A McKinsey szakértői kiemelik, hogy Magyarország gazdaságának számos erőssége van, például a tudományos innováció kultúrája, az innovatív tehetségek és a nagy európai piacok közelsége. “Mindezek az erősségek hozzájárulhatnak egy virágzó startup-ökoszisztéma kialakításához. Ha ezeket más országok legjobb gyakorlataival kombinálnánk, akkor ez Magyarországnak valódi lehetőséget adna gazdasága rugalmasságának és versenyképességének növelésére” – fejti ki a friss tanulmány.

A magyar startup-ökoszisztéma lehetőségeinek azonosítása érdekében a neves elemzőcég összehasonlította a magyarországi startup-ökoszisztéma legfontosabb mutatóit (beleértve az értékteremtést, a finanszírozást és az egy főre jutó startupok számát) az európai, közel-keleti és afrikai sikeres ökoszisztémákéval. 

Ez az összehasonlítás szinte minden dimenzióban javulási lehetőségeket tárt fel. (Lásd erről az 1. ábrát). 

A fenti táblázatban a kutatók a közép- és kelet-európai régió más országait is összehasonlították a tehetség, a finanszírozás és a korai fázisú induló vállalkozások tevékenysége, adatai alapján.

A szakértők arra jutottak, hogy – úgy tűnik – Magyarország számos olyan dologban, amelyet általában a sikeres induló vállalkozások életciklusának alapjának tekintenek, a régió egészével egy szinten van. 

A többi kelet-közép-európai országéhoz hasonló számú induló vállalkozást hoz létre, az elérhető kockázati tőke finanszírozás tekintetében a Cseh Köztársasággal és Lengyelországgal egy szinten van (becslések szerint 40-80 euró/fős adat adódik), és nagyrészt hasonló tehetségekkel rendelkezik. 

Mi több, 

– a teljes munkaerő 3,6 százaléka, szemben a Kelet-Közép Európa régió egészének 2,8 százalékos átlagával.

A startup-ökoszisztéma egészségét azonban általában a sikeres, nagy értékű exitek (egy startup felvásárlása vagy tőzsdei bevezetése) alapján mérik, mind számban, mind értékben.

A teljesítményértékelés azonban kimutatta, hogy a közép- és kelet-európai régióban a Cseh Köztársaság és Lengyelország startup-ökoszisztémája hozta létre a legtöbb úgynevezett unikornist: négyet, illetve 11-et. (Az unikornis olyan nagyra nőtt startup, illetve scaleup, amelyiknek piaci értéke meghaladja az egymilliárd dollárt.) Magyarország azonban eddig csak egy ilyet termelt ki, a LogMeIn-t. (Erről is érdemes az 1. ábra adatait megnézni.) 

Tekintettel a nagy értékű exitek vagy akár a nagyobb startupok relatíve alacsony számára, a feltörekvő magyar vállalkozók kevesebb érdemi példával rendelkeznek tehát, mind a befektetői oldalon, mind az induló, illetve feltörekvő, gyorsan növekvő nagyobb innovatív vállalkozások (az említett scaleupok) felől nézve.

Az észtek és a románok erősek

Különösen Észtország és legutóbb Románia tudott globális szinten is jól látható sikereket építeni, azaz nemzetközileg sikeres unikornisokat kitermelni. Észtország esetében a Skype, 8,5 milliárd dolláros kivásárlási értékkel tűnt ki, még anno 2011-ben; Románia esetében az UiPath, 31 milliárd dolláros IPO-értékeléssel tűnt ki 2021-ben. (Az IPO (initial public offering) tőzsdei bevezetéssel egybekötött, nyilvános részvénykibocsátást jelent.) Magyarországon – bár sok kisebb sikerünk bőven akadt, tény, hogy az elmúlt öt évben nem volt hasonló nagyságrendű exit – vonnak konklúziót első körben a tanulmány készítői.

(Címlapfotó:123rf.com)